Századok – 1988
Közlemények - Závodszky Géza: Az Amerika-motívum és a felvilágosodás-kori Magyarország 342/III
378 ZÁVODSZKY GÉZA csaknem minden házon vagyon menkő-húzó rúd, melyet Franklin állított fel", Bostonban pedig a „nagyobb bátorságért éjszakánként világító lámpások vannak". Az államokat sorra véve, minden esetben megemlíti, hol található könyvtár, könyvnyomda, egyetem, „Tudós Társaság, melyet Franklin fundált", vagy „betegek számára ispotály". A vegyes vallású Magyarországon élő protestáns Bárányi a szűkszavú földrajzi ismertetésbe is közbefűzi: „Pennsylvániában nagy a tolerancia, hogy aki csak Istent hiszen, lakosnak béveszik, aki pedig keresztyén, minden tisztségre léphet."17 9 Szabatosan leírja továbbá az „igazgatás formáját", azaz az USA alkotmányos viszonyait. A földrajzi-történeti ismeretterjesztő irodalom vizsgálata azt mutatja — amint ezt, látni fogjuk, a sajtóanyag is alátámasztja —, hogy az Egyesült Államok történetének, fejlődésének és intézményeinek a bemutatása a keményedő feltételek között sem hágta át a hazai cenzúra tűrésének határát. Egy olyan földrajzi munka, mint Baranyié, a Föld legfontosabb országait egyidejűleg tárgyalja. Ezért alkalmas arra, hogy a szerző fölvilágosultságát s a hatalom érzékenységét más-más térségben és kérdésben megmérjük. Az Egyesült Államokról például megtudjuk, hogy az amerikai kontinensen az egyetlen szabad ország, mely „kivált Franklin és Washington segítsége által" fegyverrel vívta ki ezt a szabadságot a britekkel szemben. De vajon mit ír, mit írhat a nagy forradalom Franciaországáról? A Franciaországról közölt fejezetnek már az alcíme is sokat (vagy inkább keveset) mondó: ,Ahogy régen elosztatott", azaz a forradalom előtti állapotok szerint. A forradalomról és az azt követő felindulásról egyetlen szó sem olvasható. Különben az ország lakosai mindenre alkalmasak, tudományban gyönyörködnek, a divatban élen járnak, jó és bölcs hadakozók. Ha a kilencvenes évek derekának a francia forradalmat megbélyegző, szinte kötelező kitételeire gondolunk, Bárányi hallgatása egyszerre utal különvéleményre és a cenzúra érzékenységére a francia változásokat illetően. A földrajztankönyvekhez hasonló kerek összefoglalást ad — de felnőtt olvasók számára — Decsy Sámuel Magyar Almanakjában 1794-ben. Kronológiájában a legnevezetesebb ^vszámok között föltünteti 1492-t, 1775-öt és 1783-at. Elbeszéli röviden Amerika fölfedezésének és gyarmatosításának történetét, az angliai kolóniák harcát, melynek következtében létrejött a „másoktól nem függő és szabados" új állam, mely „már most minden esméretes respublikák között leghatalmasabb...".18 0 Nem vitás, hogy ismeretterjesztést a napi politikai aktualitások magyarázatán túl a magyar nyelvű újságok is végeztek. Az irodalomtörténeti, sajtótörténeti összefoglaló ,7, Rövid magyar geographia... 302—326. ""Magyar Almanak MDCCXCIV-ik esztendőre....Bécsben. 73—74. A magyar nyelvű ifjúsági és ismeretterjesztő irodalom az 1790-es évek derekáig csupán a kezdeti lépéseket teszi meg. Önálló, amerikai tárgyú művek a következő évtizedben: Robertson Vilhelm Amérikai históriája. Ford. Tanárki János. I—II. Pest, 1807—1809: Horváth Zsigmond: Amerikának haszonnal mulattató esmértetése, Győr, 1813. (Magyar nyelven írott eredeti munka, de a Magyar Kurír 1814. jan. 14-i és a Hazai és KUlfödi Tudósítások 1814. 42. számában meghirdetett II. kötet nem jelent meg.) Említésre méltók Kis János ifjúsági gyűjteményei több amerikai vonatkozással: Gyermekek és ifjak bibliotékája [...], Pest, 1805; Ifjúság barátja vagy a hasznosan mulattató darabok a két nembéli ifjúság számára, Pest, 1816. (Itt jelent meg Franklin „A Way to Wealth"ének első magyar fordítása más nevekkel és a keret elhagyásával, II. köt. 245—253. Isaac Weld említett útleírása magyarul ugyancsak Kis Jánosnál: Nevezetes utazások tárháza, VI. köt., Pest, 1816. Lásd még Tanárki Mihály Schiller nyomán készült munkáját: Biographiák, vagy a régi és újabb időbéli nevezetes emberek életeknek viselt dolgaiknak leírásai, 1812, Franklin és Paine életrajzával, valamint ifj. Szilágyi Sándor terjedelmes tanulmányát: Franklin élete, Erdélyi Múzeum, 1818. 10. 20—78.
