Századok – 1988
Tanulmányok - Kristó Gyula: A 10. századi Erdély politikai történetéhez 3/I–III
ERDÉLY A 10. SZÁZADBAN 27 déken át megőrizte, s ez olyannyira általánossá vált, hogy kortárs és közel kortárs krónikások Gyulának nevezték, mintha ez neve lett volnaj A — sorrendben harmadik — gyulát 1003-ban ott érte a vereség Szent István király seregétől, ahol a 10. század eleje óta családja uralma alatt tartotta a földet, Észak-Erdélyben. Egyedül Anonymus révén tudjuk, hogy az Ajtonyt legyőző Csanád apja Doboka volt.8 4 Doboka viszont egy észak-erdélyi vár és vármegye neve is. Az ismert esetek szerint Szent István korában élő, a király pártján álló előkelő nevét őrzi az a vármegye, amelynek megszervezésében (az ott lakozó ellenséges vezér legyőzésében) a király híve érdemeket szerzett. így jutott Hont megye István német származású főemberének, Hontnak a nevéhez, s így nyerte az Ajtonytól elfoglalt terület annak a Csanádnak a nevét mint megye elnevezést, aki hadvezére volt a király Ajtonyt legyőző seregének. Doboka is hasonló módon adhatta nevét a Dobokavár körül megszervezett megyének. Tudjuk, Csanád 1028 körül harcolt Ajtonnyal. Apja, Doboka 1003-ban oroszlánrészt vállalhatott a gyula uralmának megdöntésében. Dobokavár és Doboka megye neve is arra vall tehát, hogy itt az észak-erdélyi régióban volt a Doboka által legyőzött gyula országa.8 5 Másként nyilatkozik Dobokáról Györffy György és Makkai László. Györffy szerint István király 1003-ban hadat indított anyai nagybátyja, Prokuj gyula ellen, ezzel egy időben Észak-Erdélyben Zsombor meghódolt, ám btván ennek ellenére „Zsombor várát, népeinek kétharmadát és széki sóbányáját elkobozta; a várba beültette ispánnak Csanád apját, Dobokát, akiről a vár és megyéje nevét kapta, hasonlóan ahhoz, hogy az Ajtony várába ültetett Csanádról Csanád várat és megyéjét elnevezték".86 A párhuzam azonban nem tökéletes, hiszen Csanád azért ülhetett be Ajtony várába, mert fegyveresen legyőzte a marosvári törzsfőt. Éppen Csanád analógiája vezethet bennünket arra a következtetésre, hogy Doboka meg azért lett az utóbb róla elnevezett vár és a vár köré szerveződő megye első ispánja, mert erőszakkal törte le a vár korábbi urának — feltevésünk szerint Prokuj gyulának — a hatalmát. Vajon ha Doboka legyőzte Prokujt, miként lehet, hogy annak bizonyos leszármazottai, valamint törzsének előkelői helyükön maradtak, s utóbb úri nemzetségek névadóiként bukkannak fel? Semmi kivételszerű nincs ebben, sőt éppen ez tűnik szabályosnak. Az 1028 táján legyőzött Ajtonytól leszármazott Ajtony úri nemzetség tagjai még a 14. század elején is ott birtokoltak a Maros mellett, ahol három évszázaddal korábban elődjük, Ajtony törzsfői hatalmat gyakorolt. Ugyancsak nem vesztették el békési javaikat a Vata lázadó vezértől (ugyancsak törzsfőtől) származó Csolt nemzetség tagjai sem.87 rDoboka tehát — Szent István király megbízásából és a királyi sereg élén — legyőzte Prokujt gyulát, kivetette várából, maga ült be oda, de a gyula rokonai és a neki szolgáló nemzetségi előkelők továbbra is helyben maradtak, még birtokaikat, illetve azok egy részét is átmenekítették. Ha feltevésünk megállja a helyét, Prokuj gyula,Icözpontja Dobokavár volt: Igaz, Bóna István szerint „Dobokavár a Szent István-i megyeszervezet kiépítésekor ispáni várként épült",8 8 de a vár ásatásánál talált, „a 8 4 SRH, I. 50. 8S Kristó Gyula: A vármegyék kialakulása Magyarországon. Bp. 1988. 483-484. L. még Bóna István: ET, 220. 86 ÁMTF, II. 48. 8 7 MN, I. 91-94., 379-383.; ÄMTF, I. 836., 843., 494-495. "Bóna István: EJ, 220.
