Századok – 1988
Tanulmányok - Kristó Gyula: A 10. századi Erdély politikai történetéhez 3/I–III
28 KRISTÓ GYULA 10. század utolsó, all. század első évtizedeire" utaló leletek sem a vár építtetőjéről nem szólnak, sem szigorú időkeretet nem adnak. Makkai szerint Doboka „Sarolt nővérének, Karóidnak, azaz Szent István nagynénjének férje volt..., az ezredfordulón mindenesetre ő lehetett a legnagyobb tekintély az északi ősfoglaló nemzetségek körében, mert a vezető Zsombor nemzetség szállásföldjén épült vár az ő nevét viseli. Mivel pedig a királyi megyék szervezési központjául szolgáló várak több esetben az első királyi megyeispán nevét vették fel, Dobokát Szent Istvánnak önként meghódoló, s ezzel az északi ősfoglaló nemzetségek szállásterületét István uralma alá engedő nemzetség-, illetve törzsfőnek kell tekinteni".89 Természetesen semmi adat nem igazolja, hogy Doboka Karold férje lett volna, amint sem Györffy, sem Makkai okfejtésében nincs forrásos alapja annak a vélekedésnek, hogy Dobokavár 11. század eleji ura (Zsombor, akinek létét Makkai joggal elutasította, illetve Doboka) önként írták volna, hogy az erdélyi Dobokavár urát 1003-ban István fegyveresen legyőzte, akkor ezzel elismerték volna, hogy Dobokavár ura Prokuj gyula volt, s István az Észak-Erdélyben levő Gyula-törzs különállását törte össze. Az Anonymus után indult kutatók közül számosan közel jutottak annak feltételezéséhez, hogy a gyulák országa Észak-Erdélyben volt. Váczy Péter szerint a névtelen jegyző összekötötte a (Gyula-)Zsombor nemzetség származását az erdélyi Gyulákkal, s mivel a genus szállásai az-ő korában javarészt a Szamos völgyében feküdtek, a Szent István kori Gyula szállását is ide helyezte. Váczy végül is ezt nem fogadta el, s „megrótta" Anonymust, amiért egészen önkényesen szűkítette meg a Gyulák birodalmát erre az észak-erdélyi vidékre. I. Tóth Zoltán szerint Anonymus „északerdélyi beállítottsága azt a látszatot kelti, mintha a Gyulák esetleg nem is a Maros, hanem a Szamos völgyében székeltek volna". Ha csak utolsósorban is, de szerepe van a kérdés eldöntésében annak az anonymusi eljárásnak, hogy a honfoglaló magyarok ellenfeléül megtett, helynévből életre keltett Gyula (Gelou) blak vezért Észak-Erdélybe helyezte, márpedig Györffy helyesen vette észre: „Gelou országának irodalmi előképe a magyar Geula [Gyula] törzsfőnök szállásterülete (országa) volt." E nézetét legfrissebben is vallotta Györffy: „Gyalu vezér nem történeti személy, hanem Gyula vezér szerepébe helyettesített irodalmi alak."90 Még két további megfigyelés is gyámolíthatja a gyulák észak-erdélyi szállásterületéről kialakított feltevés igazát. Talán nem merőben véletlen, hogy az erdélyi Zsombor úri nemzetség 14. századi családtagjai sorában Gyula nevű személlyel találkozunk.9 1 Még többet nyom a latban, hogy az erdélyi püspökség éppen északi irányban túlnyúlt a történeti Erdély határain, a püspökség legtekintélyesebb birtokai is Észak-Erdélyben feküdtek. Nem véletlen, hogy Karácsonyi János egyenesen arra gondolt: az egyházmegye első székhelyei Erdélyen kívül, illetve Észak-Erdélyben voltak, s csak utóbb került a központ Gyulafehérvárra. Ennek hatása alól még Makkai sem tudta kivonni magát: felvetette, hogy Gyalu vára talán az erdélyi püspök első székhelye volt, mielőtt Gyulafehérvárra költözött volna.92 Előbbi megjegyzésünkkel azt nyomatékosítottuk, 8 9 Makkai László: ET, 281. 90 Váczy Péter: a 18. jegyzetben i. m. 487.; Inokai Tóth Zoltán: Századok 1945-1946. 70.; Györffy György: Ethnographia 1965. 427.;ÁMTF, III. 349. "MN, II. 113. 92 Karácsonyi János: Katholikus Szemle 1896. 471-474.; Kristó Gyula: a 21. jegyzetben i. m. 105-107. L. Makkai László: ET, 267.
