Századok – 1988
Tanulmányok - Kovács I. Gábor: A kalendárium eszköz a nemzet haladásához. (A reformkor naptárirodalma) 316/III
A REFORMKOR NAPTÁRIRODALMA 335 polgárosító liberalizmus és a polgárosodás lehetőségei keresésének jegyében.6 0 S most a Mezei Naptárban Fényes Elek e korszerű munkájának friss eredményeit foglalta össze. A közérthető stílusban megírt földleírással 1843—49-ig évente 60—80 ezer főnyi közönség ismerkedhetett meg.61 Ez a nagy, heterogén közönség, amelybe a parasztság kalendáriumolvasó része is beletartozott, a partikuláris tudat helyett „országos, nemzeti érvényű honismereti szemléletet, magyarságtudatot" szívhatott magába. A sokféle társadalmi rétegből verbuválódó, nemzetivé alakuló közösség birtokába vehette a nemzet múltját, s a jövendő fejlődési lehetőségeit, feladatait is. A Mezei Naptárban megjelent az aktuális híranyag is. Valószínűleg tekintettel az új olvasórétegekre, akik még nem olvastak egyéb sajtótermékeket. Az aktualitás nem a politika napi, felszíni hullámzásával jelent meg, hanem pl. az új nagy fontosságú gazdasági, társadalmi törvények közlésével, körültekintő magyarázatával, a takarékpénztárak és biztosító társaságok propagálásával, egyesületek, intézmények ismertetésével. A sok hasznos célú közlemény mellett a Mezei Naptárban volt szórakoztató irodalmi anyag is. Igaz, hogy Toldy Ferenc intésének megfelelően itt is szem előtt tartották a hasznosságot. Ami a színvonalat illeti, néha csupán „Mulattató példabeszédes aprólékok" voltak benne, máskor viszont jeles költők, pl. Vörösmarty, Bajza verseit hozta. Az egész vállalkozásra legjellemzőbb irodalmi anyagot azonban Czuczor Gergely ún. „Paprikás versei" jelentették. Czuczor e népies versek közlését még a komáromi kalendáriumban kezdte meg (amelyet néhány évig szerkesztett is). Összesen nyolc ilyen költeménye jelent meg. Ezekben a versekben a lustaság, a hanyag gazdálkodás, a haszontalan fonóházi időtöltés, az iszákosság, a korai házasodás stb. miatt atyai szigorral tanítgatta a falu népét.6 2 A hagyományos kis naptárak Az újszerű vállalkozások, a nagy és közepes naptárak, valamint a Mezei Naptár mellett a reformkorban megjelent naptárak nagyobbik fele hagyományos, nyolcadrét alakú, kurta toldalékokkal ellátott olcsó kis naptár volt. Ezek pontos számáról az 1822-es forrásunk utáni időből összesítő adatunk nincsen. Figyelembe véve az ezemyolcszázötvenes évek elejére számított, 400 ezret valamivel meghaladó országos összpéldányszámot, a reformkorban a példányszámnövekedés nem volt túlságosan dinamikus. Harminc év alatt 30—35 százalékkal nőtt a kiadott naptárak száma. Az egyes kis naptárak példányszámairól csak néhány kevéssé megbízható adatunk van. Ezek szerint Grün János szegedi naptárából a harmincas években 50 ezer jelent meg. A budai Bagó-féle nyomda naptárából a harmincas években 15 ezret, a temesvári naptárból 4 ezret adtak ki. A magyaróvári naptárból 1839-ben 3 ezret, 1848-ban állítólag 60 ezret nyomtak. A győri Streibignek 1843-ben 11 ezer kalendárium maradt a nyakán. Egy jóval későbbi adatközlés szerint a '"Fényes munkásságát legrészletesebben Fenyő I. mutatja be. Fenyő /.: Haza és tudomány i.m. 6l Ráadásul részben ezzel párhuzamosan jelent meg Fényes földleírása à kassai Magyar Házi Barát című közepes nagyságú kalendáriumban is 1841—46-ig. 62 Bisztray Gyula: Népnevelő irodalmunk és a ponyva, in. uő: Könyvek között egy életen át. Bp. 1976. 118.
