Századok – 1988
Tanulmányok - Kovács I. Gábor: A kalendárium eszköz a nemzet haladásához. (A reformkor naptárirodalma) 316/III
334 KOVÁCS I. GÁBOR A naptár első évfolyama körül nagy sajtópolémia bontakozott ki.5 5 Bírálták a naptár nem elég népszerűnek tartott nyelvezetét, a sok nyelvújítási szót, a bujdosók (bolygók) és a hónapok új magyar neveit.5 6 Waltherr hiányolta a képeket is, mondván, hogy más kalendáriumok kapósságát „leginkább a közbevetett fametszetű képek eszközlék, melyekkel igyekeznek legújabb időkben az angolok után más nemzetbeliek is az olvasást megkedveltetni és terjeszteni a szükséges, hasznos ismereteket".5 7 (íme a „pszichológiai könnyítés" egyik módjának igénye nemes cél érdekében.) A naptár nyelvezete valóban nehézkes volt, s lapjai a képek s a szórakoztató anyagok híján túlzsúfoltak Tarczynak Fazekas nyomdokain haladó csillagászati cikkeivel s szakszerű mezőgazdálkodási tanácsokkal. A naptár a későbbiekben sokat változott. Kevésbé zsúfolt, tetszetősebb elrendezésű lett s képeket is hozott. (Bár mindvégig elég keveset.) Nyelve közérthetőbb, világosabb lett. Tartalmát gondosan megszerkesztett, kiegyensúlyozott gazdagság jellemezte. Alapvetően megtartotta gazdasági jellegét. Az új, racionális gazdálkodás alapelemeit, módszereit igyekezett kultiválni. A legjobb gazdasági szakemberek írtak a művelési rendszerekről (miképp kell tagosított kisbirtokon gazdálkodni?), új termelési ágakról, növényekről (melegágy, dohány, istállózó állattenyésztés, takarmánytermelés), az új gazdasági eszközökről stb. Mindezt nem elaprózva, töredékesen hozta a naptár, hanem mindig körültekintően összefüggésekbe ágyazva. Ugyanez jellemezte a többi ismeretterjesztő anyagot is. A Mezei Naptár nem érdekességek laza halmazát közölte, hanem rendszerezett ismeretanyagot. Folytatásokban jelent meg a Magyarok krónikája és Magyarország földleírása. Mindkettő felvilágosodáskori előzményekig vezethető vissza. A felvilágosodás statisztikai államismerete két irányba fejlődött. Egyrészt a nemzeti múlt kutatása, birtokba vétele, másrészt a haza természeti adottságainak, társadalmi lehetőségeinek a számbavétele irányába.5 8 Az utóbbinak másik előzménye irodalmi vonalon a népleírás, amely a húszas évektől az érdekegyesítés irányába mutató népiesség eszmei alapján bontakozott ki. A népleírás ideológiai célzata szerint a „polgári nemzettéválás tendenciáját, az irodalom keretében a nép nemzetbe emelését" fejezte ki.5 9 A Tudományos Gyűjteményben, illetve az Athenaeumban megjelenő leírások még csak szűk körben hatottak. Viszont a refonnkor egész politizáló közvéleményében nagy visszhangot váltottak ki Fényes Elek művei. Az előzményeket összefoglalva és meg is haladva 1848-ig három hatalmas könyvsorozatban gyűjtötte össze, rendszerezte, elemezte és fejlődésében mutatta be az ország gazdasági, gazdaságföldrajzi, népességi, statisztikai stb. viszonyait, a nemzeti önismeret, a nemesi "Waltherr László a Figyelmezőben egész cikksorozatban bírálta a naptárt. Waltherr L.\ Némely észrevételek a Mezei Naptárral. Figyelmező, 1840. 41—47. számok. Az észrevételek jórésze a naptárrész és a vásárnaptár hibáival foglalkozott. 56 AZ utóbbit Kunoss Endre és Vajda Péter találták ki: őszelő, őszhó, őszutó stb. Egy darabig használták is néhány kalendáriumban, de igazából nem tudott meggyökeresedni. Kunoss Endre: Szőfűzér, 1834. S1 Waltherr L. i.m. 1840-41.sz. 669. 58 A második folyamatot szépen mutatja be Fenyő István Bél Mátyástól, Schwartner Statisztikáján át Fényes Elek reformkori művéig. Fenyő István: Haza és tudomány i.m. 331—47. S9 Uő. Az irodalom respublikájáért 1817—1830. Bp. 1976. 159. Uő.: Az Athenaeum a liberalizmus eszméinek központi fóruma In: Uő: Magyarság és emberi egyetemesség. Bp. 1979.
