Századok – 1988
Tanulmányok - Gebei Sándor: A rendi monarchia (a rendiség) kérdése Oroszországban 283/III
304 GEBEI SÁNDOR elhagyásának okát, pl. esküvő, keresztelő, vendégség stb. —, aki meghatározott időre szabadságolta közvetlen munkatársait.7 " 2. A Moszkva-rangúak csoportja több szolgáló kategóriát: a palotaszolgálatot ellátókat, a moszkvai nemeseket, a titkárokat (általánosabban: főhivatalnokokat), a bentlakókat (zsilcü —palotában lakó fegyveresek) foglalt magába. A felsorolás a csoporton belüli hierarchiát is jelzi. A sokféle-fajta udvari szolgálatot teljesítők élén a hizalmi állások betöltőit találjuk. Belső kamarásait (szpalnyiki) maga a cár választotta ki a duma rangú családok fiatal férfitagjai közül. Feladatuk a cár öltöztetése-vetkőztetése, nyugodt, zavartalan álmának biztosítása volt. Több éves hűséges szolgálatukkal az okolnyicsijek és a bojárok közé is emelkedhettek. A nem duma rangúak komoly beosztása az asztalnokság (sztolnyiki) volt. Nemcsak a cári asztalt és a követeket látták el étellel-itallal, hanem maguk is vezethettek kevésbé rangos küldöttséget, vagy fontosabb delegációk tagjaként részt vehettek a tárgyalásokon. Emellett gyakran rendőri feladatokat, nyomozást, bűnügyek feltárását is rájuk bízták. Gyakorlatukban nem volt ritka eset a vidékről befutott panaszok kivizsgálása sem. A 17. század közepén kb. 500-an voltak.7 3 Népes, kb. 800 fős, nem duma rangúakból összeválogatott csoportot alkottak a sztrapcsij-ok (sztrjapaty igéből = csinálni, végezni). Legtalálóbban cári szolgának (serviensszel analóg) nevezhetnénk őket. Fiatal nemigen akadt közöttük, szolgálatuk delelőjén túljutott egyének hordozták a cár előtt a hatalmi jelvényeket, tartották a cári öltözék egyes darabjait (sapka, válikendő) a templomban, gondoskodtak a hadjáratok idején a cári páncélról, szablyáról, íjról stb. Helyi jelentőségű ügyekben követekként is eljártak.7 4 Az asztalnokok és a cári szolgák féléves váltásban tettek eleget beosztásuknak. Az állomány egyik fele az év első felében, a másik fele az év hátralévő hat hónapjában szolgált. (Az egyedi, bár fontos funkciókról, pl. kincstárnok, pecsétőr, főlovász stb. nem teszünk említést.) A moszkvai nemesek fő profilja — a különböző megbízatások ellenére — a katonáskodás maradt. Közülük nevezték ki a legütőképesebb csapatok parancsnokait. Gyalogos és lovas ezredeket adtak kezük alá, de a moszkvaiak szemében hírhedt sztrelecek élére is őket állították. Személyes szolgálatuk a 17. században háttérbe szorult, mert állami jelentőségre emelkedett beosztásukat csak parancsnokságuk alá tartozó ezredeikkel együtt jutalmazták, ill. elmarasztalták. A titkárok (főhivatalnokok) — nem tévesztendők össze a dumatitkárokkal — a szakértelmet, a rátermettséget reprezentálták. Ez a pozíció az altitkároknak, a Moszkva-és vidéki rangúaknak hivatali karriert jelentett. Nem számított kivételnek, hogy a titkári funkciót a pénzügyi szakembernek minősülő nagykereskedők töltötték be. Tulajdonképpen a központi hivatalok és a helyi irodák (sztol vagy izba) érdemi munkája tartozott hozzájuk, 72 Ua. 45—46. 73 Ua. 39. 74 Uo.
