Századok – 1988
Tanulmányok - Gebei Sándor: A rendi monarchia (a rendiség) kérdése Oroszországban 283/III
A RENDI MONARCHIA OROSZORSZÁGBAN 297 pontossággal lehetséges, sok a megválaszolatlan kérdés. Cserepnyin szerint a zemszkij szobor munkája három fázisú: (1) az összehívás alapjául szolgáló kérdés, ill. megoldási variációinak beterjesztése; (2) „a rendi csoportok képviselőinek tárgyalása és (közös — G. S.) véleményezése"; (3) a bojárok döntése, cári parancs (bojarszkij prigavor, carszkij ukaz).51 Most pedig nézzük a bizonytalanságot szülő tényezőket! Azt már tudjuk, hogy a zemszkij szoborokat a legváltozatosabb kérdésekbe — így külpolitikai kérdések megvitatására is — hívták egybe. Pl. a Lengyelország (1566, 1617, 1621, 1632 stb.) és a Svédország (1616) elleni háború vagy béke eldöntésén a zemszkij szobor is töprenghetett, de ugyanakkor a tatárokkal folytatott háború miatt, a kazanyi (1552) és az asztrahanyi (1556) hadjárat esetében, az uralkodó nem látta szükségét a széles körű véleménycserének. Vajon miért? Egy másik példa. Extraordináris adókat nemcsak 1613—1622 között vetettek ki, ám azok csak ebben az intervallumban szerepeltek a zemszkij szobor témájaként. Miért? Nem világos az 1613. évi gyűlés meghirdetésekor elrendelt helyi választás lényege sem. Úgy látszik, hogy 1613—1622 között ezt az elvet csak 1616-ban és 1619-ben alkalmazták, a többi években miért nem? Egyáltalán, mennyi időre választották a képviselőket? Hogyan zajlottak a helyi választások? Általánosan elfogadott gyakorlat volt-e a vidéki delegátusok dotálása a zemszkij szobor idején, vagy a kincstár csak 1648-ban fizetett a küldötteknek?5 2 Olyan alapvető kérdésre sem találtunk megnyugtató választ, hogy mit várt a cár és kormánya a zemszkij szobortól? Tanácsot, véleményt, a beterjesztett javaslatok megvitatását, vagy helyeslést, megerősítést, netán az általános közvélemény kifejezését? A kérdést megfordíthatjuk és egyszerűsíthetjük úgy is, hogy milyen jogokkal rendelkezett a zemszkij szobor? A megválaszolatlan kérdéseket még ilyenekkel is gyarapíthatjuk: azonosítható-e az állandó üléstermeket nélkülöző zemszkij szobor egy kétkamarás rendi gyűléssel, ahol a felső táblát az egyházi zsinat és a bojártaács, az alsótáblát a nemesség és a „polgárság" /» 53 képviselői alkotják? Az ülések formájára, időtartamára adott feleletek csak feltételes módban fogalmazhatóak. A zemszkij szobort általában berekesztő formula — bojare prigovorili i car ukazal — (a bojárok eldöntötték és a cár megparancsolta) — a döntésjog megosztását s ezáltal a cári hatalom korlátozását jelenti-e? A nyitva hagyott kérdések ellenére a szovjet szakirodalom a zemszkij szoborban a monarchia rendi-képviseleti szervét látja, amely 1610—1613 között „a legfelső hatalmat" képviselte, 1613 után pedig a „cári hatalom nem kezdeményezte önálló intézményként való legalizálását, meghatározott jogokkal való felruházását, más szervekkel való kapcsolatának szabályozását".5 4 A zemszkij szoboroknak a cári politika eszközeként való hasznosítása, ill. azok elsorvasztásának folyamata 1622-ben indult meg, amikor az évtizedes ülésezést (1613— 51 Cserepnyin: Zemszkije szoborü 242. 52 Ua. 287., 292—293. 53 Ua. 296. — Cserepnyin feltételezi, igaz, óvatosan, hogy az 1648. évi zemszkij szobornak ,,két háza" (cár-egyházi zsinat-bojártanács: nemesi-városi képviseltík háza) volt 34 Ua. 242.
