Századok – 1988
Tanulmányok - Gebei Sándor: A rendi monarchia (a rendiség) kérdése Oroszországban 283/III
292 GEBEI SÁNDOR 31 kereskedők képviselőit is. Az említett feltételeken túl az is előfordult, hogy a tanácskozásokba megválasztott képviselőket is bevontak. Nekünk úgy tűnik, hogy a cserepnyini tipológia végeredményben nem más, mint a pavlenkoi (juskovi) kritériumok adott történeti közegben való vizsgálata. Az elmélet és a gyakorlat szembesítésének első lehetőségét 1549 kínálja.3 2 A kutatók többsége 1549-ben jelöli meg az első zemszkij szobor idejét, azonban Szkrünnyikov leningrádi professzor ezzel kapcsolatos fenntartásai racionális alapokon állnak. Azzal érvel, hogy a tanácskozásokon a katona-szolgáló nemesek, vagyis a vidéki nemesek képviselete — amely amúgy sem választásokon alapszik — olyannyira csekély volt, hogy ez kétségessé teszi a rend jelenlétét.3 3 Ellenben az 1566. évi zemszkij szobort a rendi-képviseleti monarchiába való átalakulás vitathatatlan bizonyítékának tartja. A 374 résztvevő az alábbi kategóriákba sorolható: 1. kúria+ : egyházi zsinat (oszvjescsonnüj szobor)—32 fő 2. kúria: bojártanács (bojarszkaja duma) — 30 fő 3. kúria: nemesek (dvorjanye) — 204 fő 4. kúria: hivatalnokok (prikazmüje ljugyi) — 33 fő 5. kúria: kereskedők (targovüje ljugyi) — 75 fő + a kúria Szkrünnyikov szóhasználata Itt már a katona-szolgáló nemesség túlsúlyba is került, a kereskedőket pedig először hívták meg a zemszkij szoborra. A nemesség számbeli fölénye nem jelentett politikai erőfölényt a felső kúriákkal szemben — hirdeti Szkrünnyikov, aki Rettegett Iván és Borisz Godunov uralmának bemutatására több munkát is szentelt —, egyrészt azért, mert a nemesek két külön csoportban üléseztek, kb. 50—50%-os megoszlásban, másrészt azért sem, mert a társadalmi jogállásuk messze nem volt azonos a bojárokéval, az egyháziakéval 1566-ban sem alkalmazták a helyi választás elvét — hangsúlyozza a leningrádi történész —, mégis megjelentek a vidékiek. A magyarázat abban rejlik, hogy a vidéki katonaszolgáló nemesek közül ideiglenes moszkvai szolgálatra kiválasztották a tehetősebbeket, akik elszármazási helyüket megőrizték, és mint ilyenek kerültek be az üléstermekbe.3 5 A zemszkij szoborok értelmezésében külön utakon járó Smidt, különben az archeográfia egyik vezető szaktekintélye, elgondolkodtatásra késztető szempontból közelít 1549-hez. IV. Iván szoborjai ,,a területi centralizáció szervei" — állítja —, tehát az első 31 Ua. 66. 32 Ua. 68. (L. még: Uö: К voproszu о szkladüvanyiji szoszlovno—predsztavityelnoj monarhiji v Rossziji XVI v. ISZSZSZR 1974/5. sz. 51—70.) 33 Szkrünnyikov R. G.: Nocsalo opricsnyinü Izdatyelsztvo Leningradszkovo unyiverszityeta. 1966 126. 34 Zimin A. A. (Zemszkij szobor 1566 g. 201.) adatait használtuk, mert Szkrünnyikov számítási hibát vétett. 205 nemest, 43 hivatalnokot említ a többi részadat egyezése mellett, s mégis 374 főt összesít. — Nacsalo opricsnyinü 313—316. 35 Szkrünnyikov: Nacsalo opricsnyinü 314—316. (L. még: Uö: Rosszija poszle opricsnyinü Leningrad, 1975. Uö: Ivan Groznüj Moszkva, 1975. Uö: Borisz Godunov Moszkva, 1978.) Tyihomirov M. N.. Szoszlovno-predsztavityelnüje ucsrezsgyenyija (zemszkije szoborul v Rossziji XVI v. V. I. 1958/5. sz. 13— 14. „ez a születő harmadik rend. amelyet a kereskedők képviselnek, már az összállami érdek védelmében lép fel." 8,5% 8,0% 54,7% 8,8% 20,0%3 4
