Századok – 1988
Tanulmányok - Gebei Sándor: A rendi monarchia (a rendiség) kérdése Oroszországban 283/III
A RENDI MONARCHIA OROSZORSZÁGBAN 291 Mindenesetre a kortárs Horsey 1584-ben arról tudósított, hogy Moszkvában összeült a parlament. A német Bussow 1598-ban Stände kifejezéssel illette a Borisz Godunov megválasztására összegyűlt különböző státuszú embereket. A 17. század eleji széles körű tanácskozásokat a lengyelek hol szejmnek, hol radának nevezték. A szovjet történettudományban a zemszkij szoborok kritériumainak megállapításánál némi eltérés mutatkozik. Alapvetően j>avlen^o és Smidt történészek nevei jelzik a kétféle megközelítést. Az előbbi — Juskov időtálló (1950) szempontjait elfogadva — csak az olyan tanácskozásokat tartja zemszkij szobornak, amelyen vagy a négy r end (bojárság, papság, nemesség, városlakók képviselői), vagy a három rang (dumarangúak, papság és zemlja — ország képviseletében a nemesség) Jelenléte nem .kérdőjelezhető meg. A Pavlenko-féle modellt Smidt; elutasítja azzal az indokkal, hogy a kortársak a 16. században nem ismertek ilyen fogalmat, nem használták a zemszkij szobor szóösszetételt, annál gyakrabban csak a szobort. A zemszkij szobor elnevezés „az tudományos általánosítás" — szögezi le Smidt —, a történészek mint terminus technicust használják a 28 „konkrét gyűlés-variánsok" jelölésére. A 16—17. századi zemszkij szoborok történetét legteljesebben feldolgozó jgserepnyin azzal oldja fel a nézetek közötti feszültséget, hogy mindkettőben elismeri a továbblépéshez szükséges pozitívumokat. Smidtnek igazat ad abban, hogy ezeket a gyűléseket a konkrét történelmi körülményekből kiszakítani nem szabad. Pavlenko érdemének azt tudja be, hogy a tudományos kutatásban nélkülözhetetlen tipologizálásra vállalkozott."4 Azonban a fogalomalkotás műveletét б maga sem kerülhette ki, pontosabban, a saját értelmezésű modellről ó maga sem mondhatott le. Ugyanis a forrásokban olvasható szobor, szovescsanyije szobomoj formü, dumnüj szobor stb. között eligazodni csak egy precízen körülírt, meghatározott formulával lehet. Kiindulásul a zemszkij és a szobor szavak etimológiáját tisztázta. A szobor — eredetileg, a 16. században, egyházi tanácsot, egyháziak gyűlését jelentette, a zemszkij — a gaszudarsztvennüj (elsősorban országos, de állami jelentéssel is) szinonimájaként csak világi jelenséghez (nem egyházi) kapcsolódott. A dokumentumokban gyakran ismétlődő zemszkoje gyelo — állami ügyként (cári hatáskörben levő ügy; kormányzáshoz, ill. kormányzathoz kapcsolódó ügy) és országos ügyként (egész társadalmat érintő) egyaránt értelmező. Cserepnyin a zemszkij szoborokhoz csak az olyan tanácskozásokat sorolja, amelyeken országos, egész társadalomra vonatkozó kérdésekkel foglalkoztak, vagy amelyeken a képviseleti jelleg teljesnek mondható. Eszerint a hadi és egyházi ügyekről folytatott tanácskozások nem zemszkij szoborok. A teljes képviselet akkor valósult meg, amikor a bojártanács és az egyházi zsinat mellett a gyűlésen a szolgálatra kijelöltek, kiválasztottak (po naznacsenyiju) is megjelentek. Ez a kategória egyaránt magába foglalta a katonai szolgálatot teljesítő nemesek és a vagyonukkal szolgáló városiak, főleg gazdag 27 Pavlenko N. I.: К isztoriji zeraszkih szoborov XVI v V. I. 1968/5. sz. 94. 28 Smidt Sz. O.: Szoborii szeregyinü VI v. ISZSZSZR 1960/4. sz. 122 Uő: К isztoriji szoborov In: Isztoricseszkije zapiszki 76. k. Moszkva, 1965. 120—122. Uő: Sztanovlenyije nisszkovo szamogyerzsavsztva Moszkva, 1973. 127.. 129. Zimin A. A. a zemszkij szobor terminus 16. századi hiányára szintén felhívja a figyelmet. — Zemszkij szobor 1566 g. In: Isztoricseszkije zapiszki 71 k. Moszkva, 1962. 200. 29 Cserepnyin: Zemszkije szoborü 43. 30 Ua. 64., 66.
