Századok – 1988
Tanulmányok - Kristó Gyula: A 10. századi Erdély politikai történetéhez 3/I–III
22 KRISTÓ GYULA Àm hol volt a gyulák országa, ahol 910 táján a törzs népessége hazára lelt, s ahol Szent István közel száz év multán, 1003-ban legyőzte Prokuj gyulát? Györffy György sommás megfogalmazása szerint „a történészek zöme, legalábbis maior et senior pars, a középkortól napjainkig Gyulafehérvárat a Gyulák székhelyének tekinti".61 Milyen bizonyítékok alapján? Leginkább helynévi érv jött szóba. Mint már Ortvay Tivadar leszögezte a múlt század végén: Gyula vezér Gyulafehérvárott székelt, „mert csakis ennek következtében kaphatta máig érvényben levő Gyulafehérvár nevét". E nézetet a legutóbbi időkig nagyon sokan osztották.6 2 Néhányan viszont azt vetették fel, hogy a Gyulafehérvár elnevezés Gyula- előtagja annak a Gyulának a nevét őrzi (őrizheti), aki 1201-ben erdélyi vajda és fehérvári ispán volt.6 3 A kérdésben lehetetlen dönteni. A kutatásban felmerült lehetőségeket jól gyűjtötte csokorba és a határozott állásfoglalástól mértéktartóan óvakodott Kiss Lajos: „A Gyula- előtag vagy a majdnem királyi hatalommal rendelkező Gyula (10-11. sz.) törzsfőre, a Maros mentén Erdélybe települő törzs vagy a gyakran itt tartózkodó és még gyula-ndik címzett erdélyi vajdára, vagy éppen a Kán nemzetségbeli Gyula vajdára és Fehér megyei ispánra [1201 : Jula woiwoda et comes Albe Transilvane.. .] emlékeztet."64 A névtan álláspontját megfogalmazó Kiss Lajos történeti érvek miatt számol egyik lehetőségként azzal, hogy Gyulafehérvár nevét a 10. századi Gyulától vette, de névtanosként más származtatások jogossága ellen sem emelt szót. A ' jelen helyzetben tehát a névtan nem tud állást foglalni a név eredetének kérdésében, így ezt az „argumentumot" a gyulák erdélyi szálláshelyének meghatározásában figyelmen kívül kell hagynunk. Más típusú érvet fogalmazott meg Mályusz Elemér. Szerinte „а X. századi Erdély magyarságának központja politikai és népi tekintetben egyaránt Gyulafehérvár volt. Itt, a római Apulum helyén rendezték be székhelyüket a gyulák, a rangban mindjárt a fejedelem után következő törzsfők.. . Hatalmi igényeik abban a tényben jutottak a legszembetűnőbben kifejezésre, hogy székhelyüket Fehérvárnak nevezték. A steppenépek ugyanis a legkiemelkedőbb és kőből épült várakat illették ily névvel, szemben a földből és fából készült fekete várakkal".6 5 Hasonló nézetet tett magáévá Horváth János is. Úgy vélte: Székesfehérvár és Gyulafehérvár neve azonos tőről fakad: az erdélyi Gyulafehérvár „ugyanúgy nagyfejedelmi, vagy királyi székhely, ahogy az volt e korai időkben (Székes-)Fehérvár is".6 6 Az újabb kutatás azonban kizárttá tette, hogy Gyulafehérvár fejedelmi (királyi) központtá minősítésében Székesfehérvárt analóg jelenségként lehessen felhasználni. Kiderült ugyanis, hogy Székesfehérvár a 10. század folyamán 61 Györffy György: Századok 1983. 1104. 6 2 Ortvay Tivadar: Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején a pápai tizedjegyzékek alapján feltüntetve II. Bp. 1892. 612. L. még Váczy Péter: a 18. jegyzetben i. m. 490-491.; Iczkovits Emma: Az erdélyi Fehér megye a középkorban. Település- és népiségtörténeti értekezések 2. Bp. 1939. 6.; Györffy György: Századok. 1983. 1105-1113. stb. 6 3 Tagányi Károly: Bua és Bucna. Szily Kálmán Emlékkönyv. Bp. 1918. 82.; Makkai László: Iczkovits Emma: Az erdélyi Fehér megye a középkorban. Balázs Éva: Kolozs megye kialakulása [ismertetés]. Századok, 1939. 509Kristó Gyula: a 21. jegyzetben i. m. 104. 6 4 Kiss Lajos: a 28. jegyzetben i. m. 256. 6 5 Mályusz Elemér: Hitel 1943. 267. 66 Ifj. Horváth János: Székesfehérvár korai történetének néhány kérdése az írásos források alapján. Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai 1. Az államalapítás kora. Székesfehérvár, 1967. 109.
