Századok – 1988
Tanulmányok - Kristó Gyula: A 10. századi Erdély politikai történetéhez 3/I–III
ERDÉLY A 10. SZÁZADBAN 23 nem volt nagyfejedelmi központ; uralkodói székhellyé csak 1018-at követően vált, amikor — ha a gyulák székvárosát Gyulafehérvárban látjuk — a gyulák már nem rendelkeztek az erdélyi Fehérvár felett uralommal.6 7 Figyelmet keltő, hogy a középkori Magyarországon csak e két Fehérvárat ismerjük, s mindkettő esetében korán — Székesfehérvár esetében a 12. században, Gyulafehérvár esetében pedig már all. század végén (comes Bellegratae alakban) - felbukkan a szláv Belgrad alak. Mivel Belgrad (,fehér vár') helyneveket szláv nyelvterületről jóval többet ismerünk, mint a középkori Magyarország területén Fehérvárat ( amelyeknek tehát igen korai időben van már Belgrad alakjuk), feltehető: szláv elemeknek közük lehet a két magyarországi Fehérvár ~ Belgrad helynév megszületéséhez. Székesfehérvár esetében párhuzamos névadásra gondolhatunk, de Gyulafehérvár esetében, amely Bóna István szerint a 9. századi erdélyi „bolgár uralom központja. .. lehetett", a Belgrad nevet a 9. századi szlávok adhatták, ezt a magyarok a 10. században a maguk nyelvére Fehérvárnak lefordították, s utóbb Gyulafehérvár lett belőle.68 Amiként a Gyulafehérvár Gyula- előtagja, ugyanugy annak -fehérvár utótagja sem alkalmas arra, hogy belőlük a 10. században az erdélyi gyulák ottani székhelyére vonatkozóan megbízható következtetéseket vonhassunk le. Úgy tűnik, az elmúlt években Györffy Györgynek sikerült „perdöntő" érvet találnia arra, hogy a gyulák központja a 10. században Gyulafehérvárott volt. A 14. századi krónikakompozíció kritikai szövegkiadásában azt olvashatjuk, hogy Gyula vadászat közben Erdélyben egy nagy várost (civitatem magnam) talált, amelyet már korábban a rómaiak építettek.6 9 Györffy figyelt fel arra, hogy a kritikai kiadás e helyütt csak a 14. századi Képes Krónika szövegére ügyelt, amelynek írója a Civitatem Albam helynevet civitatem magnam'-га változtatta, ugyanis „az archaikusabb szövegeket őrző szövegekben (R, B, S) Civitas Alba áll, mint az erdélyi Gyula székhelye. Ez a komoly hiba elősegítette olyan téves feltevés elterjedését, mely szerint a 10. századi három Gyula vezér székhelye nem Fehérvárt, hanem Észak-Erdélyben volt. A vadászat közben új lakhelyre találás a mitikus szarvasüldözési monda csökevénye, ami régi hagyományokon alapuló korai feljegyzésre mutat" . Hogy milyen korai lehet e feljegyzés, arra maga Györffy utal: már a 11. század végén írt magyar krónika szerint „a hét honfoglaló magyar vezér egyike, Gyula, Erdélyben vadászat közben rábukkant a hajdan rómaiak által épített »Fehérvárra« ".70 A kérdés veleje: mikori az e tudósítást tartalmazó szöveg? Ha bővebb szövegkörnyezetéből kiszakítjuk, s csak itt idézett ösztövér vázát vizsgáljuk, 11. század véginek akkor sem minősíthetjük. Györffy 1948-ban még nem tudott dönteni abban a kérdésben, „hogy a római város romjainak említését a régi Gesta, avagy a 13. századi szerkesztés írójának tulajdonítsuk-e", mivel megfontolandó, „hogy az antik romok kultusza a XII. században kezdődik". " Győry János szerint, mivel a római város megtalálásának mozzanata a 12.. 6 7 Bakay Kornél: Vitahozzászólás Székesfehérvár kialakulásának kérdéséhez. Történelmi Szemle 1969. 117-122.; Györffy György: István király és műve. Bp. 1977. 316-318. 6'Kristó Gyula: a 21. jegyzetben i. m. 116.; Kristó Gyula: A Kárpát-medence -grad ~ -grád utótagú helyneveiről. Névtani Értesítő 11. Bp. 1986. 36-38. L. még Bóna István: MT, 371. A kelet-európai térség Belgrad ,fehér vár' helyneveit elősorolja Melich János: a 27. jegyzetben i. m. 8-9. "SRH, I. 290-291. 10 Györffy György: Századok 1983. 1103-1104. 11 Györffy György: Krónikáink és a magyar őstörténet. Bp. 1948. 104.
