Századok – 1988
Tanulmányok - Kristó Gyula: A 10. századi Erdély politikai történetéhez 3/I–III
20 KRISTÓ GYULA nem-erdélyi nemzetség hagyományából szakította ki és vitte át ősöknek az erdélyi gyulák családjába, éppen azért Tétényt, Horkát és Zombort törölnünk kell a 10. századi Erdély históriájából; Tétény és Horka nem tekinthető a 10. század második felében élt erdélyi gyulák ősapjainak, továbbá Zomborban sem láthatjuk a 10. század közepi — második -gyula személynevét. Erdély viszonyait a honfoglalásra következő évszázadban a helynevek és Anonymus lehetőség szerinti mellőzésével, vagyis a forráskritika következetes és elvszerű alkalmazásával kell felvázolnunk. 4. A gyulák Erdélyben írott források csak a ll, század legelső éveire nézve teszik bizonyossá, hogy Gyula Jjdélyben élt. A külföldi források ugyan csak Gyula nevét adják meg, amikor Szent István ellene viselt háborújáról szólnak, de a 14. századi krónikakompozíció (valamint Anonymus) Erdélyben jelölik meg e Gyula országát.51 Ennek hitelében nincs okunk kételkedni. Kérdéses viszont, hogy a gyulák mikor és hogyan kerültek Erdélybe. Szinte egész korábbi kutatásunkat közvetlenül vagy közvetve befolyásolta Kézai Simon azon híre, hogy a ho nfoglaló Gyula a többi vezérrel együtt előbb Pannóniába ment, majd utóbb Erdély részeiben lakott. 5 2 Mint fentebbi áttekintésünkből kiderülhetett, két olyan neves kutató is, mint Váczy Péter és Györffy György, amellett foglalt állást, hogy Gyula csak a 10. század második felében került Erdélybe.5 3 E vélekedésekkel szemben forráskritikailag igazolható, hogy Kézai fent idézett helye nem minősíthető önálló értékű tudósításnak. Tudjuk, hogy Kun László udvari papja az 1280-as években krónikája írásakor korábbi i (bizonnyal V. István kori) krónikaszerkesztményt használt forrásul.5 4 Nos, e krónika fehér ló-mondát tartalmazó részében olvashatott Kézai arról, hogy Árpád a hét vezérrel együtt bement Pannóniába (cum VII ducibus Pannoniam intravü), majd utóbb meg arról, hogy a honfoglaló Gyula vadászat közben egy várost talált Erdélyben, amelyet korábban a rómaiak építettek.55 E két adatból kombinálta meg azt a konstrukciót, amely a mai Kézai-krónikában található: azaz hogy Gyula is bement előbb a többiekkel együtt Pannóniába (cum aliis in Pannoniam introisset), majd nyilván onnan vadászkaland csalogatta Erdélybe. Ne feledjük: Kézai volt az, aki elsőként írásba foglalta a csodaszarvas-mondát, ahol egy nőstényszarvas (cerva) az egész hun-magyar népet új hazájába vezeti.56 Amikor forrásában arról olvasott, hogy Gyula vadászat közben (in venatione) bukkant egy városra Erdélyben, mivel előtte már úgy hitte: Árpáddal minden honfoglaló vezér az Erdélytől különböző, a szorosan vett Magyarországgal azonosítható Pannóniába ment be, joggal hihette a hun-magyar nép általa lejegyzett mondájára s 1 G. I. 141., 92.; SRH, I. 314., 65., 69. 5Í SRH, I. 166. s 3 Váczy Péter: a 18. jegyzetben i. m. 488-493.; Györffy György: MT, 683-684., 706. s*Mályusz Elemér: Az V. István-kori gesta. Értekezések a történeti tudományok körőből. Új sorozat 58. Bp. 1971. 7. és passim. 5S SRH, I. 289., 290-291. 56 SRH, I. 144-145. L. Horváth János: A hun-történet és szerzője. Irodalomtörténeti Közlemények 1963. 455-458.