Századok – 1988

Történeti irodalom - Kotelnyikova L. A.: Feodalizm i gorod v Italii. V. VIII–XV vekach. Po metyerialam centralnüch i szevernüch oblasztyaj (Ism.: Tagányi Zoltán) 232/I–III

232 TÖRTÉNETI IRODALOM 232 magyarázandó a fel-feltűnő nomád hagyomány. Ez a fejlődés már a korai avar kor 2. felében megkezdődött, az új népcsoportokkal létrejött új helyzet csak felerősítette, felgyorsította. Nehéz lemondani a történeti tudatunkba beivódott „nomád avar" képéről, de az újonnan feltárt vagy felismert tények birtokában ezt a kényszerű lépést meg kell végre tennünk. Ha pedig így van, akkor a harmadik kérdést az eddigiektől eltérő úton közelíthetjük meg. Tény, hogy a 8. század vége felé a frank külpolitika kelet felé expanzívabbá vált. Bár számomra meggyőzőbb a 791-es hadjárat sikertelenségének elmélete, ez nem változtat azon, hogy néhány év múlva a frankok elérték és kirabolták a kagáni székhelyet. Bármilyen bizonytalan is a bolgár behatolás mértéke, formája és következménye a Tisza vidéken, akkor is igaz: a helyzet nem kedvezett az avaroknak. Bármilyen' indokból adták is az avar foglyok szájába a Krum kán előtt elmondott szavakat, annyi biztos: a belső bajok orvosolatlanul maradtak az avarok országában. Ma már régészetileg is tapinthatóvá vált az ' feloldatlan ellentmondás, ami a 8. századi paraszti köznép gazdasága, életmódja és a nomád mintárí' szervezett államhatalom, erőszak- és hadi szervezet között feszült. A késő-avarkori széttagoltságot1 mutató sztyeppei ranglétra régóta ismert. A nomád hagyományokat az új viszonyok között is szívósarf őrző viselet, fegyverzet és az ideológiai szférába tartozó néhány temetkezési szokás hozzájárult az1 érzéki csalódáshoz. A köznép ennek ellenére nem nomád. A 8. század végének zavaros viszonyai közepette a régimódi „sztyeppei" vezetőréteg a régészeti leletekben is megmutatkozó belső (ideológiai? ) támadást hajtott végre - és teret nyert. Ennek nyoma a nomád hagyományok hirtelen felerősödése, a nagyfalerás lovassírok megjelenése, ott is, ahol a lovas temetkezés soha nem volt szokásban. Szemléletesen azt mondhatnánk (tudván, hogy a hasonlat sántít): az avar Koppány és az avar Vajk küzdelméből a pogány vezér került ki győztesen. Erdélyi István szerint az avarok történetének üzenete a magyarok felé nemcsak az, hogy közelebb hozták Ázsiát Európához, nemcsak az, hogy saját tragikus példájukon mutatták be, milyen nehéz megmaradni, milyen könnyű elbukni két nagyhatalom malomkövei között, hanem az is, amit az Epilógusban megfogalmazott: akár így, akár úgy, vékonyabb vagy vastagabb éren, de történetük beletorkollott a Kárpát-medence későbbi népeinek a történetébe. Lehet köztünk vita sok mindenben, tetszhet vagy nem a megfogalmazás, ebben mindannyian egyetértünk. Tomka Péter L. A. KOTELNYIKOVA FEODALIZM I GOROD V ITALII. V V1II-XV VEKACH. PO MATYERIALAM CENTRALNÜCH I SZEVERNÜCH OBLASZTYEJ. FEUDALIZMUS ÉS VÁROS OLASZORSZÁGBAN. A VIII-XV. SZ.-BAN. A KOZPONTI ES ÉSZAKI TERÜLETEK ANYAGAI ALAPJÁN. Moszkva Nauka. 1987. 234 oldal. Az utóbbi időkben egyre nagyobb méretekben irányult a figyelem a korakapitalista tendenciák kialakulására és annak vizsgálatára mind a mezőgazdaság, mind pedig a városi kézműves ipar esetében. Közismert, hogy a korakapitalista tendenciák Olaszországban már a 8-12. sz. folyamán jelentkeztek, így ennek tudható be, hogy a szovjet európai parasztságtörténeti munkák megkülönböztetett figyelmet szentelnek a korakapitalista tendenciák kialakulása vizsgálatának az olasz városállamok esetében. Kotelnyikova ezen munkája is lényegében ezen törekvések körébe tartozik. E munkában a feudális, majd pedig a korakapitalista tendenciák alapvetően két, esetleg akár három fázisa különíthető el. így az első fázis esetében látható, hogy a kezdeti korszakokban a 8. századtól kezdődően elsősorban a városi polgárok kezén a város határain túl fekvő kis önellátó, korai allodiális jellegű szolgáltató birtokok találhatók, melyeken kézműves, valamint földműves elemek, libertinusok teljesítenek szolgálatot. Ez a korai polgári allodiális birtok a német analógiák alapján „Hof'-nak vagy angolul