Századok – 1988
Tanulmányok - Kubinyi András: Bárók a királyi tanácsban Mátyás és II. Ulászló idején 147/I–III
BÁRÓK A KIRÁLYI TANÁCSBAN MÁTYÁS ÉS II. ULÁSZLÓ IDEJÉBEN 163 A „szűkebb" tanács üléseiről leginkább a külföldi követ jelentések utalnak, amikor megmondják, hogy kik volt ak_azok a tanácsosok. akikne k a jelenlétében tárgyaltak. • Szűkebb tanácsülésnek tartjuk az uralkodót külföldre kísérő urak ért ekezletéi, az 1515-ös bécsi kongresszus kivételével, ahol csak az Anna hercegnővel kötött házassági szerződésnél jelenlévőket tartottam „szűkebb" tanácsnak.9 1 Szűkebb tanácsüléseken járulhattak hozzá a főurak a királynak valamely lázadóval kötött egyezményéhez is: ezt bizonyítja egyrészt az, hogy ez nemegyszer nem Budán, tehát a király utazása közben történt, másrészt a viszonylag alacsony létszám is. Ilyen oklevelek főként Mátyás uralkodása első éveiből maradtak fenn. Végül szűkebb tanácsnak fogható fel az a bírói tanác s is, amely összetételéről oklevél maradt fenn. A bírói tanács és a királyi tanács azonossága nem egészen egyértelmű. Schiller Bódog a bírói tanácsot a szűkebb tanáccsal azonosította.9 2 Szilágyi, úgy látszik, hogy csak a Mátyás-kori személynöki bíróság tanácsát látta a (saját elmélete szerint relátorokból álló) királyi tanáccsal azonosnak.9 3 A bírói tanács (elsősorban persze a személyes jelenlét bíróságánál) és a királyi tanács azonosságát a Zsigmond-korban, úgy látszik, általában senki sem vonja kétségbe.9 4 A probléma nem annyira abban van, hogy a bírói tanácsot a tágabb, vagy a szűkebb tanácshoz kapcsoljuk — úgy vélem, hogy teljesen nyilvánvaló, hogy az utóbbihoz kell kötnünk, hanem az, hogy a bírói tanács nem volt-e önálló, az állandó tanácstól független intézmény. Ez a probléma annál is inkább fennáll, hiszen ebben az időben alakul ki a királyi tábla, amelybe az országgyűlések fizetett főpapi és bárói ülnököket is választanak (eleinte ritkábban, később pedig egyre gyakrabban köznemesi assessorokkal együtt). Már Hajnik Imre is rámutatott azonban, hogy ezáltal nem szűnt meg a királyi tanács bírósági működése.9 5 Mivel a kúriai bíróságokon, azaz a táblán hívatlanul senki sem vehetett részt, a törvényben megszabott méltóságokon (és nyilván a választott ülnökökön) kívül elvileg nem ülhetett más.9 6 Nézetem szerint ez dönti el a kérdést, a tanácstagokat felsoroló ítéletlevelek nem a bírói, hanem a rendes tanács eljárása során keletkeztek. Elsősorban a részt vevő prelátusoknak az ülnöknek választottaknál jóval magasabb száma a döntő. (A számok az I. Függelék számai.) Csak 1492 utáni ítéletleveleket figyelembe véve így keletkeztek az U.9. (országbírói), 10. (szintén), 12. (személynöki), 13. (szintén), 14. (nádori), 15. (szintén), 24. (országbírói) oklevelek. Mindössze kettőben (U.7. és 8.) nincs nagyobb számú prelátus és báró jelen, az U.U. oklevél pedig amúgy is kifejezetten a tanács kiadványa. Adataink egyben azt is " Ld. az I. Függelékben U. 34. alatt. — A bécsi kongresszusra Id. Hermann i.m. — Krysztof Baczkowski, Zjazd wiedenski 1515, Warszawa 1975. - Előfordulhatott, hogy a szűkebb tanács ilyenkor maga is kettészakadt, néhány tanácsos követte a királyt, a többi máshol együtt maradt. így pl. az 1467-es moldvai hadjárat alatt állítólag csak a nádor és a váradi püspök követte az uralkodót, míg a tanács többi része: Vitéz és Várdai érsekek, Janus Pannonius püspök, Rozgonyi János és Kanizsai László Váradon maradt. Dl. 59550. Ezt az adatot - mivel a névsor nem feltétlenül teljes - nem használtam fel a tanács statisztikájánál. 52 Schiller i.m. 36-63. 93 Szilágyi, Kancellária i.m. 100-101. 94 Vö. Bónis, Jogtudó értelmiség i.m. 135. - Ladányi i.m. 279. - Engel, Zsigmond i.m. 128. 18. j. 9 5 Hajnik Imre, A magyar bírósági szervezet és perjog az Árpád- és a vegyes-házi királyok alatt, Bp. 1899, 54-58. 96 Vö. pl. 1486:68. és 1492:42.t.c. Corpus Juris i.m. 458, 460, 506.
