Századok – 1988
Tanulmányok - Kubinyi András: Bárók a királyi tanácsban Mátyás és II. Ulászló idején 147/I–III
164 KUBINYI ANDRÁS bizonyítják, hogy teljesen függetlenül attól, hogy elvben melyik nagybíró ítélkezett, a tanács összetétele azonos. Az is valószínűvé teszi a bírótársakat felsoroló oklevelekben a bírói tanácsnak a rendes tanáccsal való azonosságát, hogy ezek száma elenyészően csekély a bíróság ülnökeit fel nem sorolókkal szemben. Úgy tűnik, hogy nem annyira az ügy jelentősége, hanem az a tény, hogy az ítélkezés a rendes tanács keretében, vagy pedig a szokott táblai ítélkezés rendjében történt, döntötte el, hogy megnevezték-e a bírótársakat vagy sem. A fenti szempontok alapján választottam szét az általam ismert tanácstaglistákat. Egy-két esetben a szétválasztás nehezebb volt, de az esetleges hiba nem módosíthatja lényegesen az eredményeket. (Ilyen pl. az U.6. számú lista, amely tartalmazhatta a szűkebb tanács összetételét is.) Végül Mátyás korában 22 szűkebb és 7 tágabb, az interregnum alatt 2 szűkebb és 2 tágabb, II. Ulászló idején 23 szűkebb és 12 tágabb ülés tagnévsorát dolgozhattam fel. Két megjegyzés: az U.33. oklevél esetében nem sikerült valamennyi pecsétet azonosítanom, mégis felhasználtam hiányosan a listát, mert körülötte nincs teljes tanácslistám. Az U.34. számú listában viszont megkülönböztethető a királyt Bécsbe kísérő teljes tanács és azon belül a szűkebb tanács is. Nem dolgoztam viszont fel a tanácstagokat is tartalmazó és a II. Függelékben idézett négy listát, mert vagy pártállást jelölnek, vagy pedig keverednek erősen a tanácshoz nem tartozó egyedekkel. 2. A szűkebb (részleges) és tágabb (teljes) tanácsok ülésein megjelent bárók Hosszúra nyúlt, de szükséges bevezetésem után végre rátérhetek valódi témámra, a tanácsok bárói összetételének vizsgálatára. Az Interregnum tanácsait nem különböztetem meg külön, hanem Mátyáséval együtt tárgyalom, hiszen még a Mátyás-kori tanácsosok vettek bennük részt. Elsőnek a szűkebb tanács személyzete kerül sorra, és a Schillerrel szemben újonnan felvetett érv megvizsgálása, lehet-e valami szabályszerűséget találni, vagy pedig valóban a nagybirtokosok szinte klubszerűen, kaszinószerűen akkor jelentek meg, ha arra kedvük tartotta.9 7 Az itt bemutatandó számszerű összefüggések a Függelékek adatain alapulnak, amelyekre csak konkrét esetben, amennyiben szükséges, utalok. A 22. Mátyás-kori és a két Interregnum-kori szűkebb tanácsban 50 személy mutatható ki összesen 135 alkalommal. 95 alkalommal hivatalban lévő, tehát épp országos bárói tisztet betöltő egyén (szűkebb) tanácstagságára maradt adat. A volt bárók 31 alkalommal találhatók ebben a testületben, míg olyan egyénre, aki még nem viselt bárói méltóságot, csak 9 alkalommal tudtam adatot találni. A százalékarány: 70,4, 23 és 6,6%. Kissé módosul a kép, ha megkülönböztetjük az 147l-es Vitéz-féle lázadás előtti és utáni tanácsokat. A Vitéz-összeesküvés bukása előtt 11 tanácsülés összetétele rekonstruálható. Itt 31 személyre maradt adat, éspedig 77 alkalommal. A három csoport 61, 14 és 2, százalékban pedig 79,2, 18,2 és 2,6. 1472-től II. Ulászló bejöveteléig 13 tanácsra maradt adat, amelyeken 24 személy mutatható ki 58 alkalommal. A megoszlás a hivatalban levő '7 Ld. fenn, 45, 58-59. j.
