Századok – 1988
Tanulmányok - Kristó Gyula: A 10. századi Erdély politikai történetéhez 3/I–III
4 KRISTÓ GYULA évszázad alatt bármikor keletkezhettek. Csak egyetlen példát idézünk a lehetséges temérdekből ennek igazolására. Az Ugocsa megyei Gyuláról Szabó István azt állapította meg: „Az Akli és Feketeardó között 1337-ben megvont határ leírásában még nincs említve, jóllehet ez a határ ma gyulai földön húzható meg, ami arra mutat, hogy Gyula csak ez után keletkezett. Nevével először 1396-ban találkozunk, megtelepülését tehát 1337—1396 között kell keresni."5 Botor dolog lenne tehát az erdélyi püspökség területén fekvő ugocsai Gyulát az erdélyi Gyulák első családtagjaival genetikus kapcsolatba hozni, s bizonyságát látni ebben a helynévben annak, hogy az erdélyi Gyulák Ugocsában, az erdélyi püspökség északnyugati nyúlványában ősfoglalók voltak. Persze, az ugocsai Gyula esetében megóv bennünket ettől a kapitális tévedéstől az a szerencsés körülmény, hogy az adatok ránkmaradásának véletlenszerűsége folytán ki tudjuk következtetni hozzávetőleges keletkezési idejét. Ám mi a helyzet, ha nem ismerjük a helynévalakulás sajátos viszonyait (sem annak dátumát, sem történelmi körülményeit)? Bizony, ebben az esetben tudásunk vaskos hézagait hidaljuk át meg nem engedhető fesztávolságra azzal, ha ellenőrizhetetlen és éppen ezért ötletszerű helynévi kombinációkba bonyolódunk. Úgy tűnik tehát, hogy a 10. századi Erdély történetéből általában, a 10. századi Erdély politikatörténetéből pedig különösen ki kell zárnunk a helyneveket. A régészeti és helynévi forrásokon kívül már csak az írott kútfők maradnak meg számunkra a dolgozat címében foglalt kérdéskör megoldásához. Igaz, legújabban felmerült, hogy erdélyi rovásfeliratos emlék a 10. század hagyatéka lenne,6 de ez a kérdéskör még további alapos vizsgálatot igényel. Mindebből az következnék, hogy a 10. századi Erdély politikatörténetéhez csak a réges-régóta ismert és elemzett kútfőket (a krónikákat és a gestákat) kellene és lehetne felhasználnunk? Különösen azért adunk nehéz szívvel a kérdésre igenlő feleletet, mert ezek a források igencsak távol vannak attól, hogy minden további vizsgálat nélkül megbízható tükörképei lennének a 10. századi Erdély politikai viszonyainak. Anonymus 1210 táján írta gestáját,7 őt tehát háromszáz esztendő választotta el a 10. század elejétől, s kétszáznál is több év a 10. század végétől. Miközben történetírásunk elveti a névtelen jegyző tudósítását a magyar honfoglaláskor Erdélyben országló blak Gyaluról, ugyanakkor annak néhány képviselője elfogadja (majdhogynem készpénznek veszi) Gyalu magyar ellenfelének, Téténynek (Tuhutum) történeti valóságát a 9. század végén. Ám amikor teljes joggal az anonymusi koholmányok kelléktárába utasítjuk Gyalu személyét erdélyi „államával együtt, vajon nem kellene-e óvatosabban eljárni Téténnyel és Tétény erdélyi honfoglalásával kapcsolatban? Meggyőződéssel valljuk, hogy ahol Anonymus nem saját korában élő személyek, nemzetségtagok eredeti értelmét vesztő, évszázadok alatt elhalványodó emlékezetére épített,8 ott megbízhatósága túlnyomó részben kizárható. A nemzetségi emlékezet elsősorban földhöz, birtokhoz kapcsolódott, ezért Anonymus azon helyei, amelyek egyes személyek, nemzetségtagok ingatlanaira vonatkoznak, nagy régiségre mehetnek vissza. Ám amikor egyes történelmi 5 Szabó István: Ugocsa megye. Magyarság és nemzetiség I. 1. Bp. 1937. 359. 6 Vékony Gábor: Egy kazár felirat a Kárpát-medencében. Életünk 1987. 378-384. ''Kristó Gyula: Tanulmányok az Árpád-korról. Nemzet és emlékezet. Bp. 1983. 369-392., 575-579. 6Makkai László (ET 270.) szintén azt hangoztatta: „Anonymusnak viszonylag legmegbízhatóbb értesülései. .. a családi hagyományok voltak."
