Századok – 1988
Tanulmányok - Kristó Gyula: A 10. századi Erdély politikai történetéhez 3/I–III
Kristó Gyula A 10. SZÁZADI ERDÉLY POLITIKAI TÖRTÉNETÉHEZ 3 1. A források Erdély 10. századi politikai történetét vizsgálni igen nehéz feladat. Nem elsősorban a régióra vonatkozó nézetek ellentmondásos volta teszi azzá, hanem az a sajátos körülmény, hogy a 10. századi Erdélyre ügyszólván nincsenek források. Bóna István kutatásai ugyan mérföldes léptekkel vitték előre a korai Erdély népiség-és településtörténetére vonatkozó ismereteinket a térség régészeti emlékeinek számbavételével,1 ám mindebből viszonylag csekély számú következtetés adódik a politikatörténet számára hasznosíthatóan. Ezrével ismerünk a 10. század utáni időből helyneveket Erdély területéről,2 ám roppant nagy kérdés, hogy ezek közül melyeket lehet visszavezetni a 10.századba, egyáltalán megvan-e a lehetősége annak, hogy a zömmel a 13. században vagy az azt követő évszázadokban felbukkanó helyneveket - minden különösebb indok, a forráskritika elemi alkalmazása nélkül — visszavigyük a 10. századba. További kétely, hogy a helynevekből (még ha valaha sikerülne is azok 10. századi rétegét megbízhatóan elkülöníteni a későbbi keletkezésűektől) mennyire szabad vagy szabad-e egyáltalán politikatörténeti következtetésekre jutni, amikor tudott tény, hogy a helynévadási indítékok gazdag választékából nem társadalom- vagy politikatörténeti szempont, hanem csoportlélektani indokok alapján válik egy-egy (nagyritkán két) indíték az adott helynevet meghatározó tényezővé.3 Csak helyeselni lehet Győrffy György azon eljárását, hogy a korai Erdély történetének vizsgálódásából legfrissebben kikapcsolta „a Gyula helyneveket, mert a Gyula szn. divatos volt az Árpád-korban; belőle később is keletkezhetett helynév".4 Úgy hisszük, a helynévkutatásban — általunk már régebb óta hangoztatott — alapelvet fogadott el és érvényesített e helyütt Györffy. Nem kevesebbet jelent ez, mint annak beismerését: jelen tudásunk alapján nem tudjuk különválasztani az azonos hangalakot mutató helyneveket keletkezési idejük szerint, márpedig kétségtelen, hogy ilyen földrajzi nevek több (sok) 1 Bóna István: in: Mekkai László-Mócsy András (szerk.): Erdély története I. Bp. 1986. (a továbbiakban: ET) 194-234. 2 Kniezsa István: Keletmagyarország helynevei. Deér József-Gáldi László (szerk.): Magyarok és románok I. A Magyar Történettudományi Intézet Évkönyve. Bp. 1943. 177-295.; Coriolan Suciu: Dicjionar istoric al localitajilor din Transilvania I—II. Bucurejti 1967.; Ernst Wagner: Historischstatistisches Ortsnamenbuch für Siebenbürgen. Köln-Wien 1977. 3Kristó Gyula: Szempontok korai helyneveink történeti tipológiájához. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Acta Historica LV. Szeged 1976. 10-14. 4Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I—III. Bp. 1963-1987. (a továbbiakban: ÄMTF) II. 47.
