Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Pritz Pál: Emlékirat és történeti valóság Hory András visszaemlékezései fényében 255
278 PRITZ PÁL igyekeznek előkészíteni, illetve elérni.5 8 Amikor pedig Budapesten a délszláv orientáció tervét lényegében elejtik, kezdetét veszi az olasz kurzus, belépünk az „aktív külpolitika" időszakába, akkor Hory sorsa ismét fordul egyet, és újfent olyan poszton találjuk, amely akkor a magyar külpolitika szempontjából elsőrangú fontosságú. Majd 1934—35-ben Hory éppen abban az időszakban érkezik el pályafutásának csúcsára, amikor Gömbös Gyula miniszterelnökségének kamatoztatására a „harmadik erő" újabb hullámban tör a gazdasági-társadalmi-politikai élet legmagasabb pozíciói felé. Varsói megbízatása már a pálya leszálló ágát jelzi, tulajdonképpen büntetés.5 9 1940-ben a Turnu Severin-i tárgyalások kapcsán a magyar delegáció élére kerülése ismét — sőt talán egész pályafutása során leginkább — az országos érdeklődés előterébe juttatja. Mégis Magyarország és Románia antagonizmusa olyan mély volt, az álláspontok oly sarkosan különböztek egymástól, hogy eredményes tárgyalásra alig volt lehetőség. Végső soron — a tárgyalásnak Hory által is alig nevezhető — összejövetelnek az volt a funkciója, hogy a második bécsi döntést előkészítse.6 0 Közbülsőleg: ,.ballplatzi" szellem kontra ,,negyvennyolcas" vonal Hory Andrásnak az ellenforradalom győzelme után meredeken felívelő karrierjében közelebbről a külügyi szolgálat — elöljáróban részletesen bemutatott — összetétele is fontos szerepet játszott. A politikai közvélemény széles körei olyan diplomatákat akartak a magyar külügyi szolgálat vezető helyein látni, akik maguk is elítélik a „ballplatzi szellem" továbbélését. Mivel — mint említettük — Hory sok mindent elhallgat, ezért barátainak, ismerőseinek köre is több ponton csak jelzésszerűen rajzolódik ki. Ám ha tudjuk, hogy Toókos Gyula, Eckhardt Tibor, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Gömbös Gyula, Feilitzsch Berthold milyen szerepet játszott az ellenforradalmi rendszer létrejöttében, akkor már több mint sejtelmünk lehet arról is, hogy Hory meredeken felfelé ívelő karrierjének milyen összetevői is lehettek.61 Hory 58 A magyar külpolitikára befolyást gyakorló erők egyik része kezdettől fogva, majd később is újból és újból a Romániával való modus vivendit próbálta megtalálni, ennek jegyében merül fel több ízben a magyar-román perszonálunió gondolata, mig mások a Belgráddal való konszenzus megtalálását tartják elérhetőbbnek. 59 „Hát Kedves Bandi, most egy olyan állomáshelyre kerülsz, ahol semmit sem fogsz elérhetni. Varsó a magyar külpolitika szempontjából halott poszt. Ott legalább lesz időd külpolitikai elméleteid helyessége felől gondolkozni." — Ezekkel a szavakkal búcsúztatta a lengyel fővárosba utazó követét Kánya. (Az 1939. évi német-lengyel háború. 8.) 60 Az egyik nap Hory még a románokkal tárgyaló delegáció vezetője, a bécsi tárgyalásokra utazó delegációba azonban már „véletlenül" nem is kap helyet, csupán Csákynak tett szemrehányása nyomán utazhatott Bécsbe, lényegében teljesen feleslegesen. (Kézirattár. A pálya végén 1940—1942. 81—87.) 61 A belgrádi osztrák követ egyik jelentése vet fényt arra, hogy eredetileg a Disz tér Rudnay Lajos követségi tanácsost szemelte ki, aki a közös külgyi szolgálatban, a konzuli területen kezdte pályáját, a
