Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Gergely Jenő: A magyarországi katolikus egyház és a fasizmus 3
18 GERGELY JENŐ országos papi értekezletet hívnak össze a vezető plébánosok részére. A tanácskozást Péhm Nyisztor Zoltánnal, a Magyar Kultúra pap-szerkesztőjével együtt készítette elő. (A határozati javaslatokat Nyisztor dolgozta ki.)6 2 Mi is volt Nyisztor és társainak ekkori elképzelése? Ez a szélsőjobboldal felé kiutat kereső katolicizmus a konzervativizmussal szemben radikális és szociális jelszavakat hangoztatott, és így próbálta a nyilasok vitorláiból kifogni a szelet. A fasizmust keresztényi szellemmel akarták megszelídíteni, és elvenni annak esetleges egyházellenes tendenciáit. A „hitierizáló" irányzatot azonban a püspöki kar a katolikus diszciplínához való igazodásra figyelmeztette.6 3 Mindezek ellenére Nyisztor Zoltán, aki ekkor már tekintélyes publicista és közéleti személyiség volt, 1938 márciusában — tehát még a tervbe vett értekezlet előtt — a katolicizmus és a nyilasmozgalom összefogását javasolta a hercegprímásnak. Előadta, hogy „már a Gömbös-féle választáskor6 4 nyilvánvalóvá lett mindannyiunk előtt, hogy a keresztény párt akkori szerkezetében, fejében, tagjaiban, elveiben és politikájában tökéletesen megbukott".6 5 Az 1935-ös kudarc után Nyisztor és a fiatal nemzedék követelte az őrségváltást a párt élén, de elutasították őket. Nyisztor szerint a keresztény párt szétesését és a fokozódó szociális elégedetlenséget jól kihasználó nyilas mozgalmat „feltartóztatni most már lehetetlennek látszik". Főleg arra hívta fel a hercegprímás figyelmét, hogy a hadsereg tisztikara és a hivatalnokok nagy része már most nyilas érzelmű. Nyisztor Szálasival is közeli kapcsolatban állt. 1935-ben Szálasi már közös pártalakítást ajánlott fel neki. Nyisztor a katolikus egyházfő előtt nemcsak a nyilas pártvezér „jó katolikus" voltát bizonyította, hanem azt javasolta, hogy a katolikus mozgalmak működjenek együtt a nyilasokkal. Miután a történelmi fejlődés útja elkerülhetetlenül a nyilasok hatalomra jutása lesz, a katolikus egyház törekedjen arra, hogy a nyilasok törvényes úton jussanak hatalomhoz, mert ezáltal biztosítható lesz az egyház eddigi állása, előjogai, birtokállománya és közéleti pozíciói. Nyisztor Zoltán pápai kamarás javaslataira a hercegprímás nem reagált. Csupán annyit közölt vele, hogy javaslatait tudomásul vette, de nem nyilvánított azokról véleményt.6 6 A hercegprímás elé került memorandum mutatja, hogy Nyisztor a nyilasok és a katolikusok összefogásának a gondolatával kapcsolódott be az egyébként legitimista Péhm József által kezdeményezett akcióba.6 7 Az Anschluss napjaiban összeülő papi értekezleten a szervezők a nyilasokkal való modus vivendi megteremtését azzal indokolták, hogy csak velük együttműködve lehet elejét venni annak, hogy a katolicizmus ellenére kerüljenek hatalomra. Ez az akció azonban a püspöki kar, és személy szerint Serédi előzetes hozzájárulása nélkül történt. Lefolyásáról is a prímást 62 EPL Cat. D/c. 1838—1938. 63 EPL Cat. 44/1677—1937. Egyházi Lapok, 1935. április, 116—121. 64 Az 1935. évi országgyűlési választásokról van szó, amikor a keresztény párti mandátumok száma az 193l-es választásokhoz képest a felére esett vissza. « EPL Cat. D/c. 1496—1938. 66 Ugyanott, Serédi 1938. április 4-i válasza. 67 EPL Cat. D/c. 1838—1938.; Nemzeti Újság, 1938. május 6.
