Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Gergely Jenő: A magyarországi katolikus egyház és a fasizmus 3
A MAGYARORSZÁGI KATOLIKUS EGYHÁZ ÉS A FASIZMUS 19 egyik részvevő bizalmasan tájékoztatta. A jelenlevők többsége — a katolikus hierarchia intencióit szem előtt tartva — a beterjesztett javaslatokat nem fogadta el. Ez is tanúsítja, hogy az alsópapság és a klérus középrétege többségében nem értett egyet a katolicizmus jobbra nyitásával. A konzervatív keresztény politika szélsőjobboldali irányban való megújítása 1938-ban a küszöbön levő titkos választások előestéjén, ismét kudarcot vallott. A párt szellemi vezére, Ernszt Sándor prelátus kanonok is szkeptikus volt a keresztény politika jövőjét illetően. A titkos választásoknak a keresztény párt már nem látta előnyét, mert tömegei — már amennyiben ilyenek maradtak — annyi meddő várakozás után főként a szélsőjobboldalon kötöttek ki.6 8 A keresztény párt és a kisgazdapárt bomlástermékeként 1938 nyarán egy magát kereszténynek nevező nemzetiszocialista párt is keletkezett. A Keresztény Nemzetiszocialista Front 1938. június 13-án alakult meg. Meizler Károly és Béldi Béla országgyűlési képviselők ezen a napon jelentették be gróf Zichy Jánoshoz, az Egyesült Keresztény Párt elnökéhez intézett levelükben a pártból való kilépésüket. Távozásuk okait 8 pontban foglalták össze, ami már egyfajta programszerű kritika volt a keresztény párttal szemben.6 9 Meizler Károly a keresztény párt tagjaként pótválasztáson került be a parlamentbe az 1935-ös ciklusban. Béldi Béla 1935-ben a NEP programjával lett képviselő, majd átlépett a keresztény pártba. Meizler Károly 1938. június 14-én jelentette be a képviselőházban, hogy elvi megállapodás jött létre 9 képviselő között Keresztény Nemzeti Szociális Front főcímmel és Nemzeti Kisgazda-Iparos és Munkáspárt alcímmel új párt alakításáról. Az új párt a későbbiekben Keresztény Nemzetiszocialista Frontnak nevezte magát. Meizler ekkor a parlamentben nem adott programot.7 0 Az említett 9 képviselő: Meizler és Béldi az Egyesült Keresztény Pártból; továbbá a Nemzeti Földmíves és Munkáspárt 6 képviselője — Rakovszky Tibor, Matolcsy Mátyás, Horváth Ferenc, Lang Lénárt, Mózes Sándor és Némethy Vilmos —, akik korábban a Független Kisgazdapártból léptek ki, és 1938. március 23-án alakították meg külön pártjukat; végül ifj. Balogh István nyilas pártokat megjárt képviselő. Balogh azonban végül is nem csatlakozott a Keresztény Nemzetiszocialista Fronthoz, amelynek így 8 képviselője volt.71 A fasiszta típusú „keresztény" párt lapja 1939. január 1-től a Pesti Újság lett, amelynek Meizler volt a tulajdonosa. A különféle nemzetiszocialista, hungarista és nyilas szélsőjobboldali radikális pártok közül csak ez a párt nevezte magát kimondottan kereszténynek. Azt hirdette, hogy célja a keresztényszocializmus és a nemzetiszocializmus szimbiózisának a megvalósítása. Meizler és lapja 1944-ig a nyilas mozgalom klerikális szárnyát képviselte, amelyhez a későbbiekben más volt jobboldali kereszténypárti és Wolffpárti politikusok is csatlakoztak. A Keresztény Nemzetiszocialista Front csak az 1939. évi országgyűlési választásokra hozott nyilvánosságra pártprogramot, 1939 március 68 Maróthy-Meizler Károly: Idézett mü, 166. 69 Pesti Újság, 1938. június 14. 70 KN 1935. XIX. köt. 330. ü. 1938. június 14. 743. 71 Virradat, 1938. június 20.; Pesti Újság, 1938. június 22. 1968.
