Századok – 1987
TÖRTÉNETI IRODALOM - Balkanisztika v Ukrainszkoj SZSZSZR. Bibliograficseszkij ukazatel' 1917-1980. (Ism.: Niederhauser Emil) 1276
1276 TÖRTÉNETI IRODALOM közigazgatásra, a Horthy-korszak politikai történetére vonatkozó kutatásaik, és pozitívan értékelhetjük a felszabadulás utáni tanulmányokat is. Az áttekintésből azonban az is látható, hogy Szeged, Csongrád megye, illetőleg a Délalföld történetének feltárásában még sok a fehér folt, és a kutatók számára még van tennivaló. Gondolunk itt elsősorban a középkori történet egyes kérdéseire, a feudális és kapitalizmuskori mezőgazdasági termelés, iparfejlődés vizsgálatára, a társadalomtörténeti kutatásokra a 19. század második felétől a felszabadulásig terjedő időszakban. Az eddig megjelent kötetek garanciát adnak arra, hogy a mindinkább szélesedő szerzői gárda újabb kérdéseket is be fog vonni — a válaszadás igényével — vizsgálódásai körébe. Dóka Klára BALKANISZTIKA V UKRAINSZKOJ SZSZR. BIBLIOGRAFICSESZKIJ UKAZATEL' 1917—1980. Kiev, 1983, Naukova dumka, 240 I. A BALKANISZTIKA AZ UKRÁN SZSZK-BAN. BIBLIOGRÁFIAI MUTATÓ 1917—1980. Az Ukrán Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete, a Bolgár Tudományos Akadémia Balkanisztikai Intézete és a kijevi T. G. Sevcsenko-egyetem közös kiadványa a szovjet korszakban megjelent ukrán kiadványok részletes bibliográfiáját tartalmazza. Az előszó rövid áttekintést ad az ukrajnai balkanisztika fejlődéséről: régebbi előzmények alapján érdemben csak az 1940—50-es évek fordulóján kezdődött meg, az 1960-as években már elismert tudományág volt, az 1970-es években pedig új, termékeny szakasza indult meg. Ekkoriban jöttek létre a Szovjetunióban és egyes balkáni országokban kutatóintézetek is. Az ukrán balkanisztika egyrészt elsősorban Bulgária iránt érdeklődött, másrészt a humán tudományok terén tevékenykedett, elsősorban a történelem, az irodalomtörténet és a nyelvészet terén, de az 1970-es évektől kezdve egyéb társadalomtudományi ágak is bekapcsolódtak. A bibliográfia válogatott, csak a tudományos szempontból értékes könyvekre, tanulmányokra és újságcikkekre tér ki, az ismertetéseket is közli. Nyilván ebből, és a tudományág 1945 előtti fejletlen voltából következik, hogy az anyag, összesen 3718 cím zömmel 1945 után megjelent munkákat tartalmaz. Elvben csak ukrán szerzők munkáit (kivéve természetesen a marxizmus-leninizmus klasszikusait), akár Ukrajnában jelentek meg ezek, akár egyebütt a Szovjetunióban vagy külföldön (általában balkáni országokban, de pl. a debreceni Slavica évkönyvben is). Valójában azonban külföldi szerzőket is bevettek, ha munkáik Ukrajnában jelentek meg (pl. a lengyel Henryk Lowmianski vagy Aleksander Gieysztor). S minthogy a tárgyra tartozó külföldi munkák ukrán ismertetéseit is felvették (ezek külön címszóként szerepelnek, egyébként az ismertetések a megfelelő címszóhoz tartoznak), így pl. Schütz Ödönnek egy örmény-kípcsak krónikát bemutató angol munkája is szerepel. Az anyagot hat nagy fejezetben csoportosították (általános rész, Bulgária, az ókori és a mai Görögország, Románia, Törökország és Jugoszlávia). Mindegyik fejezeten belül először a történelem következik, részletes tematikus és kronológiai bontásban, azután az állam- és jogtudomány, közgazdaság, a kultúra, közoktatás, tudomány, irodalom, megint részletes bontásban, még az egyes írók és költők szerint is elkülönítve, azután a néprajz, folklór, művészet és nyelvtudomány. A fejezeteken belüli bontás mélysége természetesen az anyagtól függ, ahol kevesebb, mint Románia vagy Törökország esetében, nem olyan részletes, ahol sok, mint Bulgáriánál, még kisebb egységeket is elkülönítenek. Minden címszó csak egyszer szerepel, de minden fejezet, pontosabban alfejezet végén a tételszámokkal utalás történik arra, melyik tematikai részben található még adalék. Minthogy az ismertetett külföldi munkákról külön mutató is van, meg természetesen a szerzők mutatója, földrajzi és tárgymutató is,
