Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Máté István: Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt és a nemzetiségi szociáldemokrata pártok egyesülése az OSzDMP IV. kongresszusán 85
98 MÁTÉ ISTVÁN 1906 márciusában azonban a cári rendőrség letartóztatta és börtönbe vette Leo Jogichesszel (Tyszkával) együtt. Harcostársának, az LKLSZD egy másik vezetőjének, J. Haneckinek sikerült őt többször meglátogatnia a varsói citadella hírhedt X. pavilonjában, s ezeket az alkalmakat felhasználták arra is, hogy megbeszéljék a küszöbön álló egyesülés feltételeit. Hanecki így emlékszik erre vissza: „Ebben az időben készültünk az oroszországi szociáldemokrácia »egyesülési« kongresszusára... Kidolgoztuk a nyilatkozatokat és az egyesülési feltételeket... Minderről hosszas tárgyalásokat folytattam Rosával. A kongresszuson előterjesztendő feltételeinket előzetesen megvitattam vele, többször is változtak és elfogadásra kerültek módosító javaslatai. A feltételek végleges változatát egyeztettem vele, és ő jóváhagyta azt."44 Az LKLSZD és az EKB előzetes tárgyalásainak eredményeként egy olyan egyezménytervezet született, amit kisebb változtatásokkal mind az egyesülés ügyében kiküldött bizottság, mind a kongresszus különösebb viták nélkül elfogadott.45 Az előzetes szabályzatot a bizottsági munka során véglegesítették, majd Litvinov már ezt ismertette a küldöttekkel. Kihangsúlyozta, hogy az LKLSZD belépési szabályzatának alapját a területi autonómia képezi, vagyis az a szervezeti elv, amihez az OSZDMP fennállása óta ragaszkodik. Ennek megfelelően az LKLSZD és az OSZDMP egyesüléséről szóló szabályzat kimondta, hogy a lengyel párt „az OSZDMP területi szervezete, amely a kerületében élő valamennyi nemzetiség proletariátusa körében végzi munkáját", s rögzítette a lengyeleknek azt a korábbi igényét, hogy a Lengyel Királyság területén ők képviselhessék az OSZDMP-t. (Eszerint más lengyelországi szocialista szervezet csak az LKLSZD-hez. csatlakozva léphet be az OSZDMP-be. Ilyen vonatkozásban viszont a lengyel vidékeken is tevékenykedő Bund és az LKLSZD viszonyát az OSZDMP-vel egyetértésben külön kellett szabályozni. Tisztázásra várt még emellett az a kérdés is, hogy Litvánia megmaradjon-e az LKLSZD működési terepének.) Az egyezmény további pontjai szerint a lengyel párt a saját területén önállóan dönthet az agitációs módszerek és a szervezeti formák kérdésében, más pártokhoz való viszonyáról, valamint a szakszervezetek és a pártszervezetek kapcsolatáról. Megtarthatja eddigi elnevezését alcímként az OSZDMP név mellett, és saját kongresszusokat is rendezhet. Más szervezetekkel egyenlő alapokon képviseltetheti magát az országos pártkongresszusokon, és delegálhatja egy tagját a Központi Lap szerkesztőségébe. Mindemellett az LKLSZD felhatalmazást kapott arra, hogy továbbra is önálló képviselettel rendelkezzen a nemzetközi szocialista kongresszusokon és a Nemzetközi Szocialista Irodában mindaddig, „amíg Lengyelország a kongresszusokon önálló szekciót alkot". Jogában 44 Idézi R. A. Jermolajeva—A. Ja. Manuszevics: Lenyin i polszkoje rabocseje dvizsenyije. Moszkva 1971. 128. Rosa Luxemburg hazatéréséről, letartóztatásáról, kiszabadulásának körülményeiről lásd R. Ja. Jevzerov—I. Sz. Jazsborovszkaja: Roza Ljukszemburg. Biograficseszkij ocserk. Moszkva 1974. 146—172. 45 A lengyel párt Főigazgatósága és az EKB között létrejött előzetes megállapodást a napirendi vitában, a 4. ülésszakon olvasta fel a jelenlevőknek Warski javaslatára Zagorszkij (V. N. Krohmal), az EKB képviselője. — Csetvjortij szjezd RSZDRP. Protokoli. i. m. 35—36.
