Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Máté István: Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt és a nemzetiségi szociáldemokrata pártok egyesülése az OSzDMP IV. kongresszusán 85
AZ OSzDMP ÉS A NEMZETISÉGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRTOK EGYESÜLÉSE 97 Ilyen taktikai és érdekviszonyok végül is megakadályozták, hogy az Ukrán Szociáldemokrata Munkáspárt az OSZDMP stockholmi kongresszusán belépjen az országos pártba. A jelenlevők elvetették, hogy az ukrán egyesülési feltételek megvizsgálására egy új bizottságot küldjenek ki, s döntő többséggel arra voksoltak, hogy az USZDMP-vel történő összekapcsolódás ügyét bízzák a Központi Bizottságra.41 A lengyel, a lett és a zsidó párt egyesülési feltételeinek megtárgyalása után Csapszkij-Pors még nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy a kongresszus nem dolgozott ki általános direktívákat a Központi Bizottság számára az USZDMP-vel történő egyesülés megvalósításával kapcsolatban. Mint megállapította: „Ily módor sem az OSZDMP KB-nak, sem a mi pártunknak nem lesz alapja az egyesülés előkészítésére."4 2 A kongresszusi munka végéhez közeledvén bejelentése már nem talált visszhangra — az USZDMP belépésének körülményeit ezután más fórumok egyeztető tevékenysége során kellett tisztázni. A lengyel párt egyesülési tervezetének vitája Az első üléseken véglegesített napirend értelmében az OSZDMP IV. kongresszusa a politikai-taktikai kérdések megvitatása után a 24. ülésszakon látott hozzá a nemzetiségi szociáldemokrata pártok csatlakozási feltételeinek megtárgyalásához. A kiküldött bizottság nevében Litvinov (B. D. Vigiljev)4 2 " számolt be a végzett munkáról. Jelentésében utalt arra, hogy amíg a lengyelek és a lettek belépési tervezetét a bizottság, az Egyesített KB valamint az érintettek egyhangúan elfogadták, addig a Bund tervezetét illetően komoly nézeteltérések alakultak ki. Ezért azt indítványozta, hogy a plénum előbb a lengyel, majd a lett párt ügyét vegye sorra, s csak ezután következzék a Bund-kérdés, mely várhatóan több nehézséget fog okozni.43 Javaslatának megfelelően előbb a Lengyel Királyság és Litvánia Szociáldemokráciájának egyesülési tervezete került terítékre. A közvetlen előzményekhez hozzátartozik, hogy a lengyel párt az 1905 novemberi konferencia határozata értelmében már 1906 januárjában tárgyalásokat kezdett az OSZDMP EKB-val. A lengyel belépési feltételek kidolgozásában aktív szerepet vállalt Rosa Luxemburg, aki 1905 decemberében Németországból Varsóba utazott abból a célból, hogy közvetlen közelről irányíthassa az LKLSZD tevékenységét a sorsdöntő forradalmi napokban. 41 Uo. 362. 42 Uo. 451. 42/a Az OSZDMP IV. kongresszusán Litvinov álnéven szereplő mensevik B. D. Vigiljev nem tévesztendő össze M. M. Litvinovval, a bolsevik tábor tagjával, a későbbi neves szovjet diplomatával. 43 Uo. 403. A Bund képviselője, Liber nem értett egyet ezzel a javaslattal. Szerinte éppen azért kéne először megtárgyalni az ö tervezetüket, mivel ekörül komoly nehézségek támadtak. — Uo. 403—404. Több hozzászóló viszont az ő érveivel nem azonosította magát, s a kongresszus végül is a bizottsági indítvány szerinti sorrendben látott munkához. — Uo. 404. 7 Századok 87/1
