Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Máté István: Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt és a nemzetiségi szociáldemokrata pártok egyesülése az OSzDMP IV. kongresszusán 85
AZ OSzDMP ÉS A NEMZETISÉGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRTOK EGYESÜLÉSE 93 Amíg a nemzeti kérdés napirendi felvételében a mensevik és a bolsevik küldöttek túlnyomó többsége egyetértett (bár különböző szándékkal, hiszen mint láttuk, a mensevikek főként a korábbi programtételek revízióját szorgalmazták, míg a bolsevikok inkább a problémakör alaposabb megvilágítására törekedtek), addig a nemzetiségi pártokkal való egyesülés ügyrendi elhelyezésében már automatikusan érvényesült a mensevik szavazógépezet. Dan javaslatára 5 fős bizottságot választottak a nemzetiségi szervezetekkel történő összeolvadás részleteinek kidolgozására, ahová tanácskozói joggal bevették az érintett pártok és az Egyesített Központi Bizottság képviselőit is. Ezután a jelenlevők elfogadták a véglegesített napirendet, mely szerint az utolsó pontok egyikeként, a beszámolók és a választások előtt kell megvitatni a nemzetiségi szociáldemokrata pártok belépését az OSZDMP-be.23 Nézeteltérések az ukrán szociáldemokrácia egyesülési szándéka körül A kongresszusi munkarend kialakításakor az OSZDMP és a nemzetiségi szervezetek fúziója kapcsán a résztvevőknek arról is dönteniük kellett, hogy konkrétan mely pártokkal egyesüljön az OSZDMP. A lengyel, a lett és a zsidó szociáldemokrácia belépési törekvése nem váltott ki ellenvetést, viszont annál nagyobb polémia bontakozott ki az ukrán szociáldemokraták csatlakozási készsége körül. Pártjuk 1900-ban alakult meg Harkovban Ukrán Forradalmi Párt (UFP) néven, heterogén (kispolgári-értelmiségi és némi munkás-paraszt) tömegbázissal, és ennek megfelelő eklektikus elméleti arculattal (nacionalizmussal átitatott polgári radikalizmus, szociáldemokratizmus). 1902-ben kivált az UFP-ből a nyíltan nacionalista jobboldal, Ukrán Néppárt elnevezéssel, a baloldal pedig 1905 januárjában szakadt el tőle, és Ukrán Szociáldemokrata Szövetség (Szpilka) néven a mensevikek 1905 áprilisi genfi konferenciáján csatlakozott az OSZDMP-hez autonóm területi szervezetként. Az UFP Pors, Mazepa, Tkacsenko, Vinnyicsenko és mások vezetésével a forradalmi események hatására 1905-ben kezdett közeledni az országos szociáldemokrata párthoz. Részt vett az oroszországi szociáldemokrata szervezetek 1905 januári és szeptemberi konferenciáin, s például ez utóbbin aláírta az Állami Duma-ellenes határozatot. Igyekezett megerősíteni munkásbázisát, majd 1905 decemberi II. kongresszusán felvette az Ukrán Szociáldemokrata Munkáspárt nevet. Elfogadta itt az OSZDMP programját (amit a nemzeti kérdésben kiegészített Ukrajna autonómiájának követelésével), s bejelentette, hogy csatlakozni kíván az országos szociáldemokrata szervezethez. Belépési tervezetében azonban több olyan momentum akadt, melyek az OSZDMP számára elfogadhatatlanok voltak (pl. a területi határok által 23 Csetvjortij (objegyinyityelnij) szjezd RSZDRP. Protokoll, i. m. 40. Az OSZDMP és a nemzetiségi pártok egyesülésének ügyében kiküldött bizottság mensevik tagjai Kartvelov (N. G. Csicsinadze, kutaiszi küldött), akit később Gyianov (Sz. Gyevdoriani, bakui delegátus) váltott fel, Litvinov (B. D. Vigiljev. vilnói küldött) és Osztrovszkij (vityebszki delegátus) voltak. A bolsevikok részéről Panov (I. A. Tyeodorovics, pétervári küldött) és Matvejev (V. A. Bazarov-Rudnyev, az Egyesített Központi Lap szerkesztőségének képviselője) kerültek be a bizottságba.
