Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Máté István: Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt és a nemzetiségi szociáldemokrata pártok egyesülése az OSzDMP IV. kongresszusán 85
94 MÁTÉ ISTVÁN nem korlátozott nemzetiségi proletárszervezetek elve; törekvés az ukrán proletariátus monopolképviseletére, az országos párt föderatív átszervezésére stb.).2 4 Ezek a pontok azt mutatták, hogy az USZDMP a zsidó szociáldemokrata párthoz, a Bundhoz hasonlóan az egyesülés során igyekezett megőrizni függetlenségét a közös párton belül, igyekezte körülbástyázni magát az OSZDMP központosító törekvéseivel szemben. Akárcsak a Bund, ő is úgy képzelte el az országos szociáldemokrata pártot, mint az egyes nemzetek proletariátusának kizárólagos szervezésére és képviseletére jogosult, exterritoriális alapon működő önálló, nemzetiségi szociáldemokrata pártok laza föderációját. Mindezek alapján nem volt véletlen, hogy a stockholmi kongresszus napirendi vitájában éppen a bundista Liber vetette fel az USZDMP meghívásának kérdését.25 Ő adta át az USZDM P-nek a kongresszushoz intézett levelét, amit a negyedik ülésszakon a soros elnök, Lenin olvasott fel. Ebben az ukrán párt Központi Bizottsága rámutatott arra, hogy az oroszországi forradalom „kolosszális feladatai" megkövetelik a harcoló proletariátus erőinek koncentrálását, az összes proletárszervezet eszmei-taktikai egységét, és ebből a szempontból melegen üdvözölte az egyesülés érdekében tett lépéseket. Az ukrán vezetőket azonban — mint ez levelükből kiderül — kellemetlenül érintette az az általuk „szomorú félreértésnek" tekintett körülmény, hogy a tervezett egyesülés megvalósításakor az OSZDMP nem vette őket számításba. Utaltak arra, hogy pártjuk már az 1904-es amszterdami nemzetközi szocialista kongresszuson tagja volt az OSZDMP delegációjának, és részt vett az 1905-ös oroszországi szociáldemokrata konferenciákon is. Kifogásolták, hogy „ismeretlen okból kifolyólag" kizárták őket azon szervezetek sorából, melyeknek szükségük és joguk van az egyesülésre. Végezetül 1905 decemberi kongresszusuk egyesülési határozatára hivatkozva azt kérték, hogy képviselőjük hadd vegyen részt tanácskozói joggal az OSZDMP stockholmi értekezletén.2 6 Az USZDMP kongresszusi meghívása körül élénk vita bontakozott ki. A bolsevikok és a bundisták mellette, a mensevikek és a szpilkások pedig ellene foglaltak állást. Alekszejev (G. A. Alekszinszkij), a jekatyerinoszlávi szervezet bolsevik küldötte lehetségesnek tartotta az ukrán párt bebocsátását a tanácskozásra abban az esetben, ha kialakult szociáldemokrata szervezetről van szó, és rendelkezik bizonyos tömegbefolyással.27 A bundista Liber arra hívta fel ismételten a figyelmet, hogy az 24 Az UFP és az OSZDMP egyesítéséről elfogadott ukrán párthatározatot lásd M. Ravics-Cserkasszkij: Isztorija Kommunyisztyicseszkoj Partyii (b-ov) Ukraini. Goszudarsztvennoje Izdatyelsztvo Ukraini 1923. 32—33. Az Ukrán Forradalmi Párt — USZDMP tevékenységéről, állásfoglalásairól, az OSZDMP-hez, illetve a Szpilkához való viszonyáról lásd M Ravics-Cserkasszkiji. m. 27—40., valamint К Zalevszkij: Nacionalnije partyii v Rosszii. In: Obscsesztvennojedvizsenyije v Rosszii v nacsale XX-vo veka. Pod redakcijej L. Martova, P. Maszlova i A. Potreszova. Tom III, Knyiga 5, Sz-Petyerburg 1914. 294—298. A Szpilka megalakulását jellemzőit, az OSZDMP-hez való csatlakozását lásd A. Ris: Ocserki po isztorii ukrainszkoj szocial-gyemokratyicseszkoj „Szpilki". Izdatyelsztvo „Proletariat" 1926. 3—33. és 106. 25 Csetvjortij (objegyinyityelnij) szjezd RSZDRP. Protokoli. i. m. 29. 24 Uo. 31—32. 27 Uo. 33.
