Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Gunst Péter: Marczali Henrik történetírói pályakezdése 903
MARCZALI HENRIK PÁLYAKEZDÉSE 909 meg a modern tanárképzés igényeinek. S különösen is kiélezetté vált ez a humán tárgyakat oktató tanárok képzése terén. A válság lényege az volt, hogy a középiskolai tanári oktatásban mind erőteljesebben került szembe egymással az egyetemek hagyományos szabad szakválasztása és a modern igények követelte meghatározott szakmai tudás. Ezt az ellentétet a tanári vizsga lett volna hivatva feloldani, de erre lényegében nem volt képes. Egyidejűleg jelentkezett egy másik ellentét is. Az egyetemeken ekkor merült fel először az azóta is eldönthetetlen dilemma: mit képezzenek, jó tanárokat, vagy jó tudósokat-e? A magyar közoktatásügy számára Kármán volt hivatva feloldani e dilemmát, aki, miután tanulmányozta az európai helyzetet, olyan javaslattal élt, mely akkor egész Európában párját ritkította. A tudós tanár képzésének megvalósítását, egy olyan rendszer formájában, amely egyszerre biztosítja lényegében mindkét feladat megvalósítását. A tanárképző és a gyakorló iskola létrehozásával próbálta áthidalni a mélyülő szakadékot az egyetemi oktatás két rendszere között. A gyakorló gimnázium Kármán Mór elképzelései szerint és javaslatai alapján jött létre, s egyesítette magában a francia és a német egyetemi oktatási rendszer előnyeit, mindazt, amit belőlük Magyarországon az 1870-es években meg lehetett valósítani. Maga a rendszer természetesen nem volt tökéletes— Kármán sem tartotta annak —, de a társadalmi fejlődés adott szakaszán, a korabeli viszonyok között valószínűleg a legjobb volt. S az, hogy Kármán kitüpő erőket gyűjtött maga köré,21 hosszú évtizedekre garantálta a sikert. A gyakorló iskola 1872—1900 között nemcsak a leendő tanárok képzésében bizollyult pótolhatatlannak, hanem sikeresen biztosította az egyetemi oktatói gárda utánpótlását is. A tanári vizsga sikeres letétele után ehhez az intézményhez s ebbe a tudós körbe került Marczali Henrik. .Heinrich-Gusztáv lett a vezető tanára, az ő irányításával kezdte meg mugkáját. A gyakorló iskolában azonban nem csupán oktató-nevelő munka folyt". Marczali 1874—75-ben nemcsak történelmet és földrajzot tanított (vagy helyettesítette más tantárgyak oktatóit is), hanem megtehette az első lépéseket a tudományos pályán is. Ebben kimagasló szerepe volt Kármán Mórnak. Ő nem csupán a gyakorlóiskolának volt motorja, mozgató ereje (igazgatója sohasem lehetett), hanem arra is volt gondja, hogy a környezetébe került fiatal tanár- és tudósjelölteket a tudományos pályán is irányítsa, legalább első lépéseik megtételében eligazítsa. Keze alá került elkerülhetetlenül Marczali is, aki talán senkinek sem köszönhetett annyit tudományos pályáján, mint éppen Kármánnak.22 Kármán, a tudós pedagógus, egyúttal polihisztor és univerzális elme is volt, aki egyformán s igen magas szinten volt otthon a filozófiában, etikában, lélektanban, történelemben, szociológiában (!), az г1 Marczali Henrik kollégája volt a gyakorló gimnáziumban Simonyi Zsigmond, Waldapfel János, Beöthy Zsolt, Geréb József, Sebestyén Gyula, Goldziher Ignác, Fináczy Ernő, Heinrich Gusztáv, Alexander Bernát, Péterfy Jenő, Riedl Frigyes, Márki Sándor, Gyomlay Gyula, Mika Sándor, Angyal Dávid, Веке Manó, Sebestyén Károly, Bartal Antal, Csengeri János, Petz Gedeon stb. Marczali minden kollégája szerepelt a Kármán-emlékkönyvben: Emlékkönyv Kármán Mór huszonötéves tanári munkásságának ünnepérc. Szerk. Volf Gyula és Waldapfel János. Bp. 1897. 22 önéletírásában ezt kellően hangsúlyozza. Ld. Marczali: i. m. Nyugat, 1929. II. k. 29—30.
