Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Gunst Péter: Marczali Henrik történetírói pályakezdése 903
910 GUNST PÉTER irodalomban, a nyelvekben, s emellett a matematikában és a természettudományok terén is.23 Akkoriban dolgozta ki az új gimnáziumi tantervet, ennek a munkának egyes részleteibe bevonta fiatal társait is, így Marczali Henriket a történelmi és részben a földrajzi tanterv kidolgozásába.2 4 Kármán a földrajzot állította a középiskolai oktatás központjába, de természetesen gondja volt arra is, hogy minden tudomány ismeretanyaga, sőt az egyes tantárgyak közötti kapcsolat is kellő hangsúlyt kapjon, így áttanulmányozta Anonymus, Kézai, Thuróczy, Székely István krónikáit, hogy irodalmi és történelmi óráin példákat olvashasson fel belőlük a tanulók számára. Népköltészeti gyűjteményeket nézett át stb. Számos, ma már klasszikusnak számító irodalmi vagy történelmi anyagot ő vezetett be az oktatásba,2 5 lényegében a gimnáziumi tantervek az 1960-as évekig az ő keze nyomát viselik, ha az utóbbi évtizedekben jelentősen módosultak is. Kármán minden téren támogatta tanítványait, így Marczalit is. Megtanította az órákon fegyelmet tartani, amire — tekintettel az új tanár ugyancsak fiatal voltára (csupán 18 éves volt) — igen nagy szüksége is volt.2 6 S ami ennél is megbecsülendőbb, mert igen ritka jelenség: engedte, hogy az oktatásban érvényesíthesse az övétől eltérő elveit. Heinrich Gusztávval együtt őt is felvette a Magyar Tanügy c. folyóirat munkatársi gárdájába, kezdetben ismertetéseket osztatott ki rá,27 majd biztatta, hogy vegyen részt a történeti oktatás, nem utolsósorban az egyetemi reform kidolgozásában. Kármán mutatta be Marczalit Gyulai Pálnak, és ő vezette be a Budapesti Szemléhez, s nyitotta meg előtte ezzel a tudományos pályát. Gyulai is felfigyelt a fiatal tudósjelöltre, ismertetésekkel bízta meg,28 hogy majd rövid pár év után a Budapesti Szemle rendszeres cikkírója, a Budapesti Szemle körének neves tagja legyen. Gyulai Pál javasolta számára a névmagyarosítást, s választotta ki részére a Marczali nevet.29 Még 1874-ben Gyulai Pálnál ismerte meg Görgey Artúrt, akihez annak 1916-ban bekövetkezett haláláig baráti, vagy majdnem baráti szálak fűzték.3 0 Heinrich Gusztáv 23 Fatudi: i. m. 25. 24 Ld. Marczali cikkét (még Morgenstern Henrik néven) az Egyesült Államok tanügyéről (Magyar Tanügy, 1874. 589—595.). A földrajzi tantervvel függ össze cikke: A földrajzi oktatás. 1. A térkép használata., II. A földrajzi előadás tárgya. Magyar Tanügy, 1875. 245—249. és 373—377. A történelmi tantervről: Marczali Henrik: Adalékok a magyar történettanítás újjáalakításához. I. A magyarok megtelepedéséig. Magyar Tanügy, 1876. 345—349. I. és II. A magyar hőskor. Uo., 1877. 20—25. 25 Elsőnek ö használta fel pl. Priscos Rhetor beszámolóját Attila hun birodalmának jellemzésére. Fatudi: i. m. 42. 26 Az elég alacsony, vézna termetű 18—19 éves fiatalember az első évben képtelen volt fegyelmet tartani diákjai között. Ebben elképzelhetően szerepet játszhatott az is, hogy Kármán egyik újításaként a gyakorló gimnáziumban nem volt katedra, ami elválasztotta a tanárt a diáktól, Marczali pedig egyik-másik növendékénél fiatalabb volt. 27 l874-től több ismertetése jelent meg a Magyar Tanügy hasábjain. Egyes munkákról külföldi tanulmányútjáról küldte meg az ismertetéseket. 28 1875-ben jelent meg első ismertetése a Budapesti Szemlében. (1875. 7. k. 149—171.). 20 Marczali: Emlékeim. Nyugat, 1929. И. k. 31—32. 30 önéletírásában elmondja, hogy ő Görgeyt árulónak tartotta akkor még. Gyulai mutatta be Görgeynek, akivel először nem is akart kezet fogni. Marczali: uo., II. k. 31.
