Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Gunst Péter: Marczali Henrik történetírói pályakezdése 903
908 GUNST PÉTER horderejű elképzelésének, vagy olykor egy-egy személyi javaslatának elfogadtatásához is. Ez egyebek mellett, a kor lehetőségeit figyelembe véve, igen kedvező anyagi bázisokat is biztosított. Eötvös és Trefort felmérték, hogy a gazdaságilag gyenge ország anyagi lehetőségeit koncentrálni kell, ha sikert akarnak elérni. A koncentrálás pedig oda történt, ahol az anyagiak a legjobban hasznosulhattak: elsősorban az egyetemekre, általában a felsőoktatásra, s másodsorban a gimnáziumokba. Ez nem volt ugyan demokratikus politika, de sokkal célravezetőbbnek bizonyult, mintha minden pénzt az alapfokú oktatás felemelésének reménytelenül nehéz céljára fordítottak volna. Az alapfokú oktatásra az állam viszonylag kis összegeket áldozott, ezzel szemben bőkezűen gondoskodott a kor színvonalán álló közép- és felsőoktatásról. S ebben a politikában nem csupán helyet kapott, hanem hangsúlyosan szerepelt a külföldi tanulmányutak biztosítása jó képességű, már diplomát szerzett tanárok számára. A felsőoktatás és a tudományos kutatás modern intézményrendszerének létrehozása időszakában krónikussá vált a szakképzett vezető egyéniségek hiánya szinte minden tudományterületen. Olyan bénító hiány támadt képzett szakemberekben, ami gyakorlatilag minden, az átlagosnál tehetségesebb ember számára hatalmas potenciális lehetőségeket jelentett. Eötvös, majd Trefort tehát számos szakembert küldött egy vagy két éves külföldi tanulmányútra, hogy részletesen megismerjék az ottani viszonyokat, s javaslatot tegyenek a korszerű oktatási és kutatási módszerek bevezetésére tudományterületükön. A javaslatok alapján mindazt, ami a tapasztalatokból megvalósítható volt, a magyarországi körülményekhez igazítva felhasználták az egyetemi oktatásban, illetve a tudományszervezésben. Eötvös és Trefort éles szemmel követték nyomon a tehetségeket, igaz, kitűnő szakemberek segítették őket a megfelelő fiatalok kiválasztásában.18 Mindkét miniszter „szerencsés" volt tanácsadóinak megválasztásában, amit természetesen az tett számukra lehetővé, hogy bizonyos szintig maguk is tájékozottak voltak koruk minden fontosabb tudományos kérdésében. A felsőoktatás egészének megreformálásában, újjáalakításában fel nem becsülhető szerepe volt Kármán Mórnak. Az ő pedagógiai elveivel ugyan újabban is foglalkoztak,1 9 gyakorlati tevékenységével azonban annál kevésbé, holott Kármán nem csupán a modern magyar közoktatásügy, s ezen belül a felsőoktatás elvi megalapozója volt, hanem intézményeinek megformálója is. így pl. éppen a Gyakorló Gimnázium létrehozatala fűződik az ő nevéhez.20 A tanárképzés a 19. század derekától egész Európában a pedagógia egyik fogas kérdése volt. Az egyetemi oktatás egész régi rendszere válságba került, mert nem felelt 18 A két közoktatásügyi miniszter szerepét a magyar történetírás az utóbbi évtizedekben elég mostohán kezelte, általában elhanyagolja az oktatásügy szerepét. Újabban Trefort élete kapcsán Mann Miklós írt a témáról: Mann Miklós: Trefort Ágoston élete és működése. Bp. 1982., főleg 68—121. A kérdés újabb irodalma is megtalálható e munkában. ,Q Ld. Faludi Szilárd tanulmányát: Kármán Mór válogatott pedagógiai müvei. Összeáll. Faludi Szilárd. Bp. 1969. с. kötetben (5—60.). 20 Erre uo. 9.
