Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Gunst Péter: Marczali Henrik történetírói pályakezdése 903
MARCZALI HENRIK PÁLYAKEZDÉSE 905 nyilvánvaló, hogy végül is magyar anyanyelvűnek tarthatjuk. Halálos ágyán is ízes somogyi tájszavakat emlegetett.7 Valószínűleg a háznál dolgozó cselédektől és a szomszéd gyerekektől tanult meg magyarul. A falusi gyermekek körében, velük együtt nőtt fel, s így kitűnően megismerte a magyar népnyelvet, amely óriási hatást gyakorolt rá. Somogy, a vidék, s népe egyébként is egész életére meghatározóan rányomta bélyegét,8 s a nyelvi hatást tükrözi az is, hogy Marczali 1874-ben Szarvas Gábor lapjában, a Magyar Nyelvör-ben somogyi nyelvi adatokat közölt. Az a körülmény azonban, hogy a családban a gyermekek szüleikkel németül beszéltek, s velük évtizedek múlva is németül leveleztek, annyiban nyomot hagyott Marczali Henrik magyar stílusán is, hogy tevékenysége első évtizedeiben helyenként olykor pongyolán fogalmazott magyarul. Ugyanakkor az általa megismert, elsajátított magyar nyelv sokkal modernebb volt, mint pár évvel idősebb, vagy vele egykorú nemesi származású pályatársaié. Ez a magyarázata annak, hogy míg azokban a kritikákban, amelyeket egyik vagy másik munkája felett gyakoroltak, olykor élesebb hangon bírálták stílusát, a mai olvasó számára, aki élvezi Marczali értekező irályát, ma már szinte érthetetlennek tűnnek az ilyesféle, Marczali stílusát érintő kifogások.9 A gimnázium alsó négy osztályát is magánúton, otthon végezte. 1865-ben Csurgón tett vizsgát az első két osztályból, majd 1866-ban a harmadik és a negyedik osztály anyagából. Az 1865-ös első vizsgához felejthetetlen emlék fűzte. Jó eredményéért jutalmul édesapja felvitte Pestre, s itt, a Városligetben megmutatta neki az ott sétáló Deák Ferencet. A 9 éves gyermek ekkor váratlanul odaszaladt Deákhoz, és kezet csókolt neki, aki — mint Marczali később több alkalommal is büszkén mesélte — megáldotta őt.10 Lehet, hogy a történet némileg kiszínezve maradt ránk, mégis jellemzi Marczali egész további pályáját, mely valóban minden ízében összefonódott a kiegyezéssel. Ugyanekkor kapta ajándékba apjától Becker 14 kötetes német nyelvű világtörténetét," aminek segítségével véglegesen megalapozta történeti ismereteit. A gimnázium felső négy osztályát már nyilvános iskolában járta ki. Az ötödik osztályt 1866—67-ben Győrben, ahol azonban rokonainál, akiknél lakott, rosszul érezte magát (mint önéletrajzában írta, szokatlan volt számára a rokoni családban uralkodó gettó-szellem, melyet otthon, a szülői házban sohasem érzett),1 2 s ezért 1867 7 Tóth Zoltán Marczali Henrik. (Klny. az IMIT 1943. Évkönyvéből.) 12. 8 Utal emlékezései során is arra, mennyire csodálkozott Gyulai Pál, hogy kétéves külföldi tanulmányútja ellenére megőrizte ízes somogyi beszédét. Marczali: i. m. II. k. 226. " Pauler Gyula minden, Marczali munkáit ismertető írásában, vagy akadémiai bírálatában utal Marczali idegenszerű vagy pongyola stílusára (pl. Budapesti Szemle, 1880. 23. k. 423—431vagy uo. 1882. 30. к. 150— 160), míg Marczali tanítványai, különösen Tóth Zoltán, Hóman Bálint és Szekfü Gyula élénk, jó stílusát, jellemábrázolásának találó voltát emelik ki. De már kortársai közül is többen stílusa élvczetességéről írtak (pl. Archivarii — valószínűleg Szilágyi Sándor — cikke az Ellenőr 1882. 55. és 58. számában). 10 Marczali: i. m. 575—576. "Karl Friedrich Beckers Weltgeschichte 6. Ausgabe. 1 — 14. к. Berlin. 1828—1830. (Csak a hatodik kiadás egy példánya van meg budapesti közgyűjteményeinkben.) 12 Marczali: i. m. I. k. 720.
