Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Máté István: Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt és a nemzetiségi szociáldemokrata pártok egyesülése az OSzDMP IV. kongresszusán 85
88 MÁTÉ ISTVÁN bolsevikok összefogásától tartva a mensevikek a kongresszusi munka legelejétől arra törekedtek, hogy megakadályozzák ezt az együttműködést. Számbeli fölényükre támaszkodva mindenképpen meg akarták gátolni, hogy az értekezlet első helyen tárgyalja meg a lengyel, a lett és a zsidó párt belépését az OSZDMP-be, nehogy a továbbiak során a nemzetiségieknek a bolsevikokkal kialakított korábbi eszmei közelsége az egyesülés megtörténte után tényleges mensevikellenes szövetséggé váljon.7 Ily módon már a kongresszusi napirend véglegesítése is rendkívül heves összecsapásokat hozott magával. Az Egyesített Központi Bizottság által a plénum elé terjesztett napirendi tervezet a párt szervezeti kérdései között, az utolsó pontok egyikeként javasolta megoldani az OSZDMP és a nemzetiségi pártok egyesülését. A Lengyel Királyság és Litvánia Szociáldemokráciája, a Lett Szociáldemokrata Munkáspárt és a Bund tanácskozói joggal megjelent képviselői8 ezt sérelmesnek találták, és határozottan tiltakoztak a számukra és az egész oroszországi szociáldemokrácia számára oly nagy fontossággal bíró aktus háttérbeszorítása ellen. A lengyel párt által delegált Varsavszkij (A. Warski) szenvedélyes felszólalásban mutatott rá az összes jelenlevő érdekközösségére, amikor kijelentette: „Hiszen itt nem más bőrén folyik az osztozkodás; mindaz, ami itt történik, mindnyájunkat érint: zsidókat, lengyeleket és letteket, akárcsak önöket, oroszokat. A mi bőrünkről legalább annyira szó van, mint az önökéről..." Kifejtette, hogy nem irigylésre méltó dolog „szalmabábuként" ott ülni a tárgyalóteremben azzal a tudattal, hogy van ugyan véleménynyilvánítási joguk, de nagyon is kétséges, mennyire lesz ennek foganatja az őket is érintő létfontosságú kérdések eldöntésénél. A lengyel proletariátusnak az oroszországi forradalomban játszott hatalmas szerepére utalva felszólította a küldötteket, hogy tegyék az első helyre a nemzetiségi szervezetekkel való egyesülést, ennek érdekében haladéktalanul küldjenek ki egy bizottságot a részletek kidolgozására, majd immár a nemzetiségi pártok képviselőivel együtt folytassák a kongresszusi munkát.9 Forradalmi Párt) képviselője aláírt. A határozatot lásd: Az SZKP kongresszusainak, konferenciáinak és központi bizottsági plénumainak határozatai. I. rész 1898—1924. Budapest 1954. 103—107. A rigai konferencia tevékenységéről lásd a Bund küldöttségének beszámolóját a történtekről: Matyeriali po isztorii konferencij sz-d partyij v Rosszii v 1905 godu. (Dokumenti iz arhiva Bunda). — Proletarszkaja Revoljucija, 1922. 11. szám 186—200. 7 O. Varencova: Objegyinyityelnij szjezd RSZDRP. — Proletarszkaja Revoljucija, 1922. 4. szám 74. 8 Az OSZDMP-vei egyesülni készülő három nemzetiségi szociáldemokrata párt a stockholmi kongresszusra 3—3 képviselőjét küldhette el tanácskozói joggal. A Lengyel Királyság és Litvánia Szociáldemokráciáját Varsavszkij (A. S. Warski), Domanszkij (F. E. Dzierzynski) és Ganyeckij (Ja. S. Hanecki-Fürstenberg) képviselte. A Bund részéről Liber (M. I. Goldman), Abramovics (R. A. Rejn) és Jonov (F. M. Kojgen) volt jelen, míg a lett szociáldemokrácia képviseletében Dambit (V. V. Gyerman), Gartman (Ja. P. Ozol) és Ribak (A. Busevic) vett részt a tanácskozáson. 9 Varsavszkij-Warski felszólalását lásd Csetvjortij (objegyinyityelnij) szjezd RSZDRP. Protokoli. i. m. 27—29.
