Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Máté István: Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt és a nemzetiségi szociáldemokrata pártok egyesülése az OSzDMP IV. kongresszusán 85
AZ OSzDMP ÉS A NEMZETISÉGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRTOK EGYESÜLÉSE 87 A bolsevik és a mensevik frakció egyetértett a nemzetiségi pártokkal történő egyesülés szükségességében. A kongresszust megelőzően a bolsevik áramlat a „Partyijnije Izvesztyija" című egyesített pártlap 1906. március 20-i 2. számában tette közzé a maga taktikai platformját. Ebben többek között megállapítást nyert, hogy a forradalmi harc egyre inkább összeforrasztja az oroszországi nemzetiségek proletariátusait és szociáldemokrata pártjait, hogy sok városban alakultak már valamennyi helyi szociáldemokrata csoportot egyesítő bizottságok a korábbi föderatív pártszervezetek helyett. Ebből kiindulva és arra hivatkozva, hogy a nemzetiségi pártok többsége már nem ragaszkodik a föderáció gondolatához, a bolsevik platform arra szólította fel a IV. kongresszust, hogy tegye meg „a legerélyesebb intézkedéseket" az OSZDMP és a nemzetiségi pártok egyesítése érdekében, s követelte, „hogy az egyesülés alapja minden egyes vidék valamennyi szociáldemokrata szervezetének teljes egybeolvadása legyen". Az egyesülés során — a Lenin által megfogalmazott tervezet szerint — gondoskodni kell a különböző nemzetiségű szociáldemokrata proletárok valamennyi pártérdekének és szükségletének kielégítéséről, „számolva kultúrájuk és életmódjuk sajátosságaival is". Joguk lesz külön konferenciák tartására, képviseltethetik magukat a helyi, területi és központi pártszervekben, még a Központi Bizottságban is, irodalmi-kiadói csoportokat létesíthetnek stb.4 A „Partyijnije Izvesztyijának" ugyanebben a számában jelentették meg a mensevikek is a maguk határozattervezeteit, de mint azt Lenin az egyesülési kongresszusról írt beszámolójában megállapította, ekkor még „.. . egyetlen szóval sem mondották, hogy nem értenek egyet a mi tervünkkel, amely szerint további engedményeket kell tennünk a Bundnak és a többi nemzetiségi szociáldemokrata pártnak."5 A nemzetiségi pártok csatlakozásának kérdése a napirendi vitában Az OSZDMP mindkét frakciója nagy fontosságot tulajdonított a nemzetiségi szociáldemokráciákkal való egyesülésnek, annak tudatában, hogy a forradalom ilyen vagy olyan formában történő győzelemrevitele mindenképpen megköveteli a szociáldemokrata erők koncentrálását. A problémát és kettőjük heves vitáját az okozta, hogy a nemzetiségi pártokkal való egyesülés már magán a kongresszuson taktikai kérdéssé vált a két frakció vetélkedésében. Ez pedig végső soron arra vezethető vissza, hogy a korabeli oroszországi valóság egyik legégetőbb kérdésében, az első Állami Duma-választásokon való részvételt illetően a nemzetiségi szervezetek valamennyien osztották a bolsevikok bojkott-politikáját.6 A nemzetiségi pártok és a 4 Lenin: Taktikai platform az OSZDMP egyesülési kongresszusa számára (Partyijnije Izvesztyija 2. szám, 1906. március 20.) — LÖM 12. köt. 223—224. 5 Lenin: Beszámoló az OSZDM P egyesülési kongresszusáról. Levél a pétervári munkásokhoz. ( 1906 május) — LÖM 13. köt. 53. 6 Ennek legszemléletesebb bizonyítéka az oroszországi szociáldemokrata pártok 1905 szeptemberi rigai konferenciáján a Duma-választások bojkottálásáról elfogadott határozat, amit a mensevik küldött kivételével az összes jelenlevő párt (a bolsevik KB, az LKLSZD, a Bund, a Lett SZDMP és az Ukrán
