Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Palotás Emil: A császárok szövetségének kudarca (osztrák-magyar-orosz viszony az 1885-87-es balkáni válság időszakában) 811
A CSÁSZÁROK SZÖVETSÉGÉNEK KUDARCA 845 epizódjai. A német orientáció elleni heves támadásai során Katkov diplomáciai források alapján feltárta a berlini kongresszus és a három császár szövetségének bizonyos részleteit. Az orosz érdekek „elárulójának" kikiáltott Bismarck válaszul sajtójában közleményeket publikáltatott az 1876/77-es titkos orosz—osztrák-magyar szerződésekről. A Monarchia vezetőit háború előtti expanziós politikájuk világ elé tárása, a Bosznia megszerzéséről terjesztett hivatalos legenda csattanós cáfolata felettébb kínosan érintette. Azonnal tiltakoztak Bismarck törvénytelen és „illojális" eljárása miatt, és a fenyegető belpolitikai bonyodalmakra is utalva a további leleplezések azonnali beszüntetését követelték.10 4 Orosz részről nagyon korán jelentkezett olyan törekvés, hogy a jövőben csak Németországgal szövetkezzenek, és Ausztriával szemben szabad kezet nyerjenek. Pavel Suvalov berlini nagykövet 1886 októberétől síkraszállt emellett.105 E hangulatból valamit a bécsi diplomácia is felfogott. Wolkenstein többször jelezte, az orosz vezető körök egy része kész azonnal Ausztriára rontani, de visszatartja őket a németekkel szembeni félelem. Nem állt távol e vélekedéstől Kálnoky sem. A német kancellár 1887. január 11-i Reichstag-beszédét, mellyel publikusan magára hagyta Ausztriát a Balkánon, azért vette annyira rossz néven, mert felfogta, hogy ezzel az orosz expanziós politika hívei nyertek bátorítást.106 Reuss szintén regisztrálta, hogy Bécs meggyőződése szerint Bismarck fellépése nyomán az orosz háború veszélye jóval nagyobb lett.10 7 A magárahagyottság érzése munkált Albrecht főhercegben, amikor márciusban kezdeményezte a kettős szövetség revízióját. Mivel Bismarck nem hajlandó a keleti zavarokba beleártania magát, a német-osztrák szerződés megszűnt bilaterális lenni — érvelt. Ha a balkáni viszály miatt Oroszország megtámadná a Monarchiát, német szövetségese cserbenhagyná. Ezért a feltételeket új alapra kell helyezni — sürgette a hadsereg főfelügyelője.10 8 Kálnoky persze ilyen messze nem ment el. Nagy megértést mutatott Bismarck nehézségei iránt, és válaszában azt szögezte le, Németország nélkül a Monarchia még nehezebb helyzetben lenne a Keleten.10 9 Ahogyan Bulgária kapcsán Kálnoky szerénynek tűnő, mégis nehezen kivitelezhető óhajként emlegette annak szükségességét, hogy ott „elviselhető" állapotok legyenek, éppúgy az Oroszországhoz fűződő viszonyban is beérte ilyen „elviselhető" 104 Kálnoky 35. és 36. sz. táviratai Széchényihez. 1887. máj. 11. HHStA PA I K. 464. Az uralkodó mellett Tisza is kompromittálódott, aki az okkupációs események idején mint magyar miniszterelnök erősen támogatta Andrássy félrevezető hadjáratát a budapesti parlamentben. 105 GP Bd. V., Nr. 989, 991, 992. Vö. Bismarck Sturz. Zur Rolle der Klassen in der Endphase des preussisch-deutschen Bonapartismus 1884/85 bis 1890. Berlin 1977, 141. 106 Kálnoky Wolkensteinhez 1887. jan. 20. HHStA PA X K. 86. 107 Die geheimen Papiere F. v. Holsteins, Bd. III., 181. 108 „Denkschrift des Ehz Albrecht über die militärische Kooperation Österreich-Ungarns und Deutschlands" 1887. márc. 7. HHStA PA I K. 466. 10 ° „Gegenbemerkungen über die Situation." Uo. Vö. B. Hamann: Rudolf. Kronprinz und Rebell. Wien 1978, 324—325.
