Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Palotás Emil: A császárok szövetségének kudarca (osztrák-magyar-orosz viszony az 1885-87-es balkáni válság időszakában) 811
838 PALOTÁS EMIL leplezhessék.8 5 Ide tartoztak a műszaki ezredek felkészítésétől kezdve a lóvásárlás megkezdésén és a galíciai garnizonok élelmiszerkészleteinek feltöltésén át a vasútépítés terén teendő szükségintézkedések foganatosításáig és az erődítési munkálatok (köztük Budapest és Bécs körzeteiben való)gyorsításáig a legkülönfélébb időigényes feladatok. Ugyancsak ezen első kategória keretei közé sorolták a népfelkelő egységek nagyon régóta napirenden volt létrehozásának konkrét megkezdését. Beck az olyan intézkedéseket, mint pl. tartalékosok békeidőre törvényesen engedélyezett legnagyobb tömegének behívása, a vasutakon a háború esetére előírt rend fokozatos életbeléptetése, vasúti katonai parancsnokok kirendelése, amelyek felkészülés-jellegét a külvilág előtt nehezen lehetett tagadni, csoportosította az átmenetet képező második kategóriába. A harmadik már nagyobb csapatmozdulatokat irányzott elő. Fontosságuk mellett újdonságukkal tűntek ki a népfelkelő egységek megteremtését célzó kormányzati lépések. Az intézmény hosszú előtörténettel bírt. Ausztria-Magyarország a többi nagyhatalomhoz képest későn látott hozzá e feladathoz, ráadásul maga a realizálás különféle nehézségekbe ütközött. A törvényhozási szabályozás nagyon elnyúlt, a két parlament a hozzájárulását csupán e válságos 1886-os esztendőben adta meg. A népfelkelésnek a póttartalék szerepét kellett betöltenie, részben legalább ellensúlyozni azt, hogy az állósereg békelétszámát minden erőfeszítés ellenére sem sikerült emelni, és emiatt a Monarchia nagy hátrányba került konkurrenseihez képest. A népfelkelő egységek egyik fő funkcióját létrehozói abban látták, hogy (a magyar törvény szövege szerint) „háborús szükség esetén" ... „az elkerülhetetlen szükség mérvéhez képest és idejére a hadseregnek, valamint a honvédségnek kiegészítésére is igénybe vehető" legyen. A népfelkelés azonnali lábraállítását a küszöbön állónak vélt orosz háború tette múlhatatlan szükséggé. Beck külön tervezetben részletezte a halaszthatatlan teendőket.86 A dolog összetett jellegére tekintettel december 17-én speciális katonai tanácskozást tartottak róla az uralkodó elnökletével. Itt a vezérkari főnök és a közös hadügyminiszter arra igyekezett rávenni Fejérváry honvédelmi minisztert és osztrák kollégáját, hogy még a tél folyamán, lehetőleg március végéig oldják meg a népfelkelés létrehozásával kapcsolatos szervezési feladatokat. Az irreálisan rövid határidő éppúgy kétségbeesett ellenállásra késztette a két érintett katonai tárca vezetőjét, mint a még meg sem teremtett alakulatok mozgósítására eredetileg előirányzott központi tervezetek. Komoly anyagi problémák is adódtak. Tekintettel az álcázási szándékra, a hagyományosan nehéz pénzkérdés a szokásosnál nagyobb fejtörést okozott, és nem találtak rá az első alkalommal elfogadható megoldást. Nemzeti problémák — pl. az erdélyi románok felhasználhatósága Románia ellen — szintén felmerültek. Az utóbbi gondból, bármily szokatlan volt is ez a nemzetekfelettiséget őrző hadseregirányítástól, erényt próbált kovácsolni Beck. Az oroszellenes háború feltételezett népszerűségét 85 Ld. 77. sz. jegyz. 86 „Vorsorgen hinsichtlich des Landsturmes als Vorbereitung für den Krieg mit Russland. Wien, 11. Dezember 1886." KA Militärkanzlei S. M. 1886 20-1/11-2.
