Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Palotás Emil: A császárok szövetségének kudarca (osztrák-magyar-orosz viszony az 1885-87-es balkáni válság időszakában) 811
A CSÁSZÁROK SZÖVETSÉGÉNEK KUDARCA 839 felhasználhatónak vélte költségkímélésre, ám a magyar honvédelmi miniszter szkeptikus volt abban a tekintetben, hogy pusztán ezen érzelemre építve, az állam anyagi gondoskodása nélkül létrehozható népfelkelő lovasság Magyarországon.8 7 A legfelső katonai vezetés annyira gondosan készítette elő a vezérkar terveinek gyakorlatba való átültetését, hogy külön megfontolta, mit és hogyan tudasson a részben már foganatosított lépésekből a közös miniszteri konferenciák nem-katona tagjaival. Ferenc József, Albrecht, Beck, Bylandt-Rheidt és a császári katonai iroda vezetője december 21-én erről titkos értekezleten tárgyalt.88 Az uralkodó a helyzet rendkívüli veszélyességéből kiindulva az óvatosságot állította az első helyre, azt kívánta, hogy az előkészületekkel ne provokálják az oroszokat, ne adjanak ürügyet a keleti szomszédnak katonai ellenlépésekre. A legfőbb gondot mindamellett a pénzkérdés jelentette. Nem abszolúte, csak a Monarchia pénzügyi viszonyai közepette jelentős összegekről volt szó. A közös hadügyminiszter előirányzatai tartalmazták egyrészt a közös hadsereg felkészítésére sürgősen kívánatos nagy összegeket, másrészt a honvédség és népfelkelés igényelte fejlesztéseket is. Már ezen első fórumon kényszerű önkorlátozást alkalmaztak, de az uralkodónak még mindig soknak tűnt a közös hadseregre első lépcsőben fennmaradt 27 millió forint. Az elvekben azonban megegyeztek. A több fázisra osztott felkészülés Beck által felvázolt tervei ezzel az inparlamentáris fórumokon jóváhagyást nyertek. Végrehajtásuk nyomban megkezdődött. A további kivitelezéshez szükséges pénzösszegek előteremtése már a két országos kormány feladata maradt. A döntéshozatal az alkotmányos szférában szokás szerint nem ment sem simán, sem gyorsan; legfeljebb a rendkívüli körülmények hatására gyorsabban, mint bármikor előtte. A háborús riadalom hatásaként az új év kezdetétől a kamatlábak ingadozni kezdtek, az állami kölcsönkötvények kurzusa zuhant, a tőzsde egyéb jelekkel is igazolta az általános háborúvárást. A nagy izgatottságot január első felében már túlzottnak találták a Ballplatzon, és csillapítására gondoltak. A Fremdenblatt kommünikében cáfolta a küszöbön álló mozgósításról elterjesztett alaptalan híreket. Kálnoky külön kérte Tiszát, mérsékelje a magyar sajtó riadóztató kedvét.89 A külügyminiszter kifelé szintén optimista képét mutatta. Giersnek üzente, hogy a „szörnyű fegyverkezés" ellenére sem hisz a háborúban, legkevésbé Bulgária miatt.9 0 Közben maga is aktív részt vállalt e hadi készülődésből. A közös minisztertanács januárban több ízben összeült, hogy az anyagi ügyek rendezéséről döntsön. Katonai célokra a közös hadügyminiszter két periódusra tagolva eredetileg 49 millió forintot kért, ebből 16,2 millió azonnali folyósítását a már feladott fegyver- és felszerelésrendelések kifizetésére. Az összeg szükségességét a két kormány képviselői már a legelső alkalommal, január 5-én elismerték, a feladott 87 Jegyzőkönyvét Id. uo. 88 A dec. 21-i konferencia jegyzőkönyve: KA Militärkanzlei S. M. 1886 20-1/12-2. 89 Kálnoky távirata Tisza Kálmánhoz. 1887. jan. 8. HHStA PA XV K. 109. 90 Kálnoky Wolkensteinhez. 1887. jan. 11. Uo.
