Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Ránki György: A hadigazdaság kérdései a második világháborúban 49
80 RÁNKI GYÖRGY Ugyanakkor az is ismert, hogy a szovjet gazdaság egyik gyenge oldala a közlekedési ágazat volt.8 2 A közlekedés is, mint utaltunk rá, hatalmas veszteségeket szenvedett. Gyenge pontja volt továbbá a szovjet gazdaságnak a mezőgazdaság, ahol a termelés a 30-as években is alacsony szinten állt, és ahol a legjobb mezőgazdasági területek nagy része ideiglenesen német megszállás alá került, valamint egyes fogyasztási iparágak. Itt és néhány nyersanyag területén a kölcsönbérleti szállítások sokkal nagyobb jelentőséggel bírtak. A három hatalom által aláírt első jegyzőkönyvben a repülőgépek és páncélosok szállítása kapott prioritást, de előkelő helyen állt a Szovjetunió által kért árucikkek között az alumínium, az élelmiszer és a gyógyszerek. Később az ón- és a gumiszállításokat is rendkívül fontosnak tekintették. A réz-szállítások nagyjából a szovjet termelés 75%-át tették ki. Ugyanakkor az acélszállítások mindössze a szovjet termelés néhány százalékával voltak egyenlők.8 3 Tizennyolc millió pár cipő, 300 millió dollár értékű szerszámgépnek szintén nagy jelentősége volt. Egészében tehát úgy látjuk, hogy a kölcsönbérleti szerződések a szovjet gazdaság két szektorában voltak rendkívül fontosak. Az első ilyen szektor a közlekedés volt. Itt a leszállított 600 000 amerikai teherautó és dzsipp nagy mértékben hozzájárult, hogy a szállítási és a logisztikus nehézségeket áthidalják annak ellenére, hogy a sínhálózat, valamint a mozdony- és vagonállomány nagy részét elpusztították a németek. A másik terület az élelmiszer volt. Liszt, cukor, konzervhús nagy mennyiségben áramlott a Szovjetunióba, és egyes források szerint, míg az amerikai mezőgazdaság termelésének 5%-a ment Angliába 1944-ben, további 2%-ot a Szovjetuniónak szállítottak.8 4 Ha megpróbáljuk összehasonlítani a szovjet hadfelszerelés növekedési rátáját a kölcsönbérleti szerződés szállítmányainak értékével, akkor talán még közelebb jutunk a tényleges érték meghatározásához. Amerikai források, 1946-ban a szovjet hadigazdaság termelési értékét a következőkben adták meg: milliárd dollár 1941 1942 1943 19448 5 8,5 11,5 14 16 Ha feltételeznénk — bár ismeretes, hogy ez nem így volt —, hogy a kölcsönbérleti szerződés keretében csakis fegyvereket és hadianyagokat szállítottak, akkor ennek értéke a szovjet termelés 13%-ával lenne egyenlő 1942-ben, 17%-ával 82 George Herring: Aid to Russia Strategy Diplomacy (Cold War) New York, 1973. 1177. Korabeli megfigyelők és hadtörténészek egyaránt egyetértenek abban, hogy a szállítási eszközök és az automatikus gépek jelentették a legfontosabb hozzájárulást az orosz győzelemhez. 83 A. Milward: War, Economy and Society, Berkeley, 1974. 84 R. H. Jones: The Roads to Russia. Oklahoma, 1969. 85 Raymond Goldsmith: Calculations published in Military Affairs Journal of the American Military Institute, Vol. X. 1946, Spring
