Századok – 1987

TÖRTÉNETI IRODALOM - Elbeszélőforrások a szláv írásbeliség kezdeteihez (Ism.: Dolmányos István) 729

729 TÖRTÉNETI IRODALOM még több tényezővel kell számolnunk. Ami a bukás időpontját illeti, a magyar történészek az utóbbi években a 902. év mellett foglalnak állást. A „Blatnenszko knjazsesztvo" c. cikk végén az erre vonatkozó szakirodalom található, úgy mint a többi címszónál. Ez esetben azonban a bibliográfiai tájékoztató nem tűnik annyira bőségesnek, említhették volna pl. a következőket: J. Sieklicki, Quidam Priwina. Slavia Occidentalis 22(1962), 116-145; Á. Cs. Soós, Die slawische Bevölkerung Westungarns im 9. Jahrhundert. München 1973. Talán méltánytalan ilyen apróságokat emlegetni olyan műfaj kapcsán, amely valóban igen hasznos és értékes kézikönyv Magyarország földje múltjának kutatása szempontjából is. Egészében véve csak a legnagyobb elismerés illetheti a kötet munkatársait, és nem is kell hangsúlyozni, hogy a Cirill-Metód tematika iránt érdeklődők számára nélkülözhetetlen segédeszköz lesz ez az enciklopédia. Csak örülni lehet az enciklopédia kiadásának, és nagyon reméljük, hogy mire e kis recenzió megjelenik, már a többi két kötet is napvilágot lát, és nagymértékben tovább gazdagítja ismereteinket a problematikáról. Senga Toru SZKAZANYIJA О NACSALE SZLAVJANSZKOJ PISZMENNOSZTYI. PAMJATNYIKI SZREDNYEVE KOVOJ ISZTORIINARODOV CENTRALJNOJ I VOSZTOCSNOJ JEVROPI Moszkva, 1981. 198 p. ELBESZÉLŐ FORRÁSOK A SZLÁV ÍRÁSBELISÉG KEZDETEIHEZ A szovjet Tudományos Akadémia Szlavisztikai és Balkanisztikai intézete néhány éve nagy visszhangot keltő kiadványsorozatot indított útjára. A szláv írásbeliség kezdeteiről most közzétett források újabb állomását jelentik e nevezetes vállalkozásnak, „A közép- és kelet-európai népek középkori történeti emlékei" című forráspublikáló nemzetközi közreműködéssel megjelenő sorozatnak. A jelen kiadvány Z. V. Udalcova akadémiai levelezőtag, sorozatszerkesztő és V. D. Koroljuk kötetszerkesztő gondozásában, B. N. Flórja fordításában jelent meg. A kötet középpontjában a szláv származású Cirill és Metód életírásai állnak, a gyakran Pannóniai legendák-ként emlegetett változatban. Az elmúlt évtizedek tudományos Cirill és Metód ünnepségei, a szláv művelődés és ábécé, valamint az új bolgár államvallás jubileuma iránt mutatkozó figyelem éppen ezekre a művekre irányította rá világszerte a kutatás fényszóróját. Csupán az utolsó évtizedben német és angol kiadásával is találkozhattunk, sőt Csehszlovákiában magyar nyelven szintén közreadták. Sajnos, ez a megnövekedett érdeklődés a polgári vallástörténészek egy csoportja oldaláról az utóbbi időben szorosan összekapcsolódott az ó-orosz írásbeliség kezdeteinek hibás előítéletek alapján történő megközelítésével, sőt a Konstantin-életrajz szövegének fokozott támadásával. Georgiev bolgár akadémikus az 1979-ben lezajlott Cirill-Metód ülésszakon elmondott, s 1981-ben megjelent összegző beszédében ezért irányította a bírálat tüzét a Konstantin-életrajzot a gót és a szír romantika jegyében kikezdeni igyekvő kísérletekre. Georgiev nem vonta kétségbe, hogy krími utazása alkalmával egy, az ő (Cirill-Konstantin) müvétől függetlenül létrejött szláv ábécével és azon írt alkotásokkal találkozott. (Az utóbbi műveket a Konstantin-életrajz szerzője „orosz írásoknak" nevezi.) Mindez különös jelentőséget kölcsönöz annak a tudományos tanulmánynak és kommentárnak, amellyel szintén B. Ny. Flórja, a szövegek fordítója látta el a kötetet. Flórja forráskritikai vizsgálatai szerintünk elsősorban Cirill és Metód művének előzményeihez, az új ábécé és az írásbeliség kialakulásának mechanizmusához nyújtanak szempontokat. Elutasítja azt a még néhol vissza-vissza térő feltevést, hogy Konstantin ábécéje csak a Rastislav morva uralkodótól kapott meghíváskor, vagyis hirtelenjében készült (18.1.), s ezzel a felfogással szemben a „jóval korábbi" bizánci előzményekre utal. Ugyanezt a történeti megközelítést hangsúlyozza az a fontos szempont, hogy a történeti forrásokban már feltűnő művészi szintű fordítások nem jöhettek létre megfelelő szláv előtörténet nélkül. Magát az