Századok – 1987

TÖRTÉNETI IRODALOM - Bolla Ilona: A jogilag egységes jobbágyosztály kialakulása Magyarországon (Ism.: Horváth Pál) 730

730 TÖRTÉNETI IRODALOM új ábécét - amint írja, tulajdonképpen a glagolitát - Flórja már befejezett rendszernek tekinti (24.1.), Cirill előzetes munkája, illetőleg a korábbi görög és más betűkkel folyó szláv kísérletek után. Flórja szempontjai éppen a szláv írásbeliség kialakulásának folyamatát tekintve, minden bizonnyal általánosíthatók és akár morva, akár pedig orosz vonatkozásban differenciáltabb hozzáállást tesznek lehetővé az első ábécé-kísérletek és az írásbeliség végleges kifejlődésének leírásakor. Amint az életrajzok szövegei, a közreadó is természetszerűleg kapcsolja itt össze az írásbeliség és a kereszténység felvételének ügyét. Mindkét változást folyamatként szemléli, s emiatt nem elégszik meg a végeredménnyel, hanem azokra a szorongattató előzetes körülményekre is rámutat, amelyek az idők során parancsszerűen kikényszerítették a továbblépést. így a „bolgár érdekeltséget" is hangsúlyozza (52.1.), amely mind a bel-, mind pedig a külpolitikában fokozatosan kipréselte az új vívmányokat. Flórja a Nagy Morva birodalom belső története felől szintén alapos figyelmet szentel Cirill és Metód ottani missziójának. A némelyek által leginkább vitatott bizánci érdekű, de érthetően szláv érdeklődéssel párosult krími utazásról a közreadó a bolgár Georgievhez hasonlóan elfogadhatatlannak tartja a Konstantin-életrajz említett mozzanatának gót ábécéként történő szerepeltetését, s a szír ábécét sem azonosítja a szöveg vitatott helyével (vö. 116,117. 1.). A legszerencsésebb értelmezésnek azt tartaná, ha a szöveget itt eredeti fogalmazásában hitelesítenék a további kutatások (117.1.). Az új fordításban közölt Konstantin- és Metód-életrajz, mint tudjuk, feltűnő engedékenységet mutat az alkalmilag említésre kerülő magyarok iránt, noha nyomatékkal számon tartja szlávellenes hadjárataikat. A Metód-legenda egyik érdekfeszítő mozzanata a morvaországi misszió utolsó korszakát érintő rész, alkalmas megcáfolni azt a beállítást, hogy a szláv misszió ottani működésének befejeződését csak a bizánci politika hibái váltották ki, vagy hogy az egyszerűen Metód halálából következett. A kötetben helyet kapott még a Hrabr szerzetesnek tulajdonított történeti elbeszélés, a szlávok írásbeliségének egyik korai forrása. Ma ebből a leírásból mindenekelőtt az irányítja magára a figyelmet, hogy a szerző a hagyomány szerint az új szláv átültetéseket fordítói kollektívák munkájának tulajdonítja. A kötet végén található melléklet-tanulmány ritka tömörséggel foglalja össze a konstantinápolyi morva követjárás történetét. A bevezető tanulmányhoz és a jegyzetekhez csatolt szakirodalmi tájékoztatás jelenleg a Cirill és Metód irodalom legfrissebb bibliográfiájának tekinthető, amely még H. Tóth Imre nemrég megjelent könyvének (Konstantin-Cirill és Metód élete és működése. Bp. 1981.) könyvészeti adatai után is haszonnal forgatható. A moszkvai Szlavisztikai és Balkanisztikai Intézet ismertetett új kiadványa bizonnyal erőteljes ösztönzést ad ahhoz, hogy szélesebb körben tanulmányozzák a szláv írásbeliség és a szláv államvallások kialakulását. Dolmányos István BOLLA ILONA A JOGILAG EGYSÉGES JOBBÁGYOSZTÁLY KIALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON Értekezések a történeti tudomány köréből 100. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983. 299 I. Tudományos életünk felgyorsult átalakulásának az utóbbi évtizedei során viszonylag korán háttérbe szorult az a szemlélet, amely csak és kizárólag a középkori jogfejlődés vizsgálatát tartotta a jogtörténettudomány feladatának. így a modern marxista jogtörténetírás a középkor-centrikus szemlélet egyoldalúságait: leküzdve az újabb korok felé fordította a figyelmet. A kutatómunka súlypontjainak ilyen értelmű áthelyeződése rövidesen a részletkutatásokban csakúgy, mint a szintetizáló alkotások területén szembetűnő eredményekhez vezetett. Az előremutató tartalmi és módszertani