Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Stromer; Wolfgang von: Zsigmond császár Velence elleni kontinentális zárlata és a nemzetközi kereskedelmi utak áthelyeződése (1412-1413;1418-1433) 638
ZSIGMOND CSÁSZÁR ÉS VELENCE 657 nem lett foganatja. A birodalomból oda irányuló kereskedelem ugyanis kis számú, de tőkerős cégek kezében összpontosult, éppen azokéban, akik Zsigmond terveit támogatták. Amikor Hans Tilmann, a Stromeir cég Reutheimer és Rudolf leányvállalatának ügynöke Lembergből a tengerszorosokhoz vezető üzleti útján 1445-ben Perában meghalt, 6000 dukát értékben hagyott hátra árukat, pénzt és követeléseket, amelyekért Lembergben Pera és Genova megbízottjai 1458-ig pereskedtek a cég faktoraival.75 III. A Levantéba vezető új kereskedelmi utak megnyitása egyfelől lehetővé, a Velencéből vagy azon át szállított áruk hiánya viszont szükségessé tette azt, hogy az új állomáshelyeken póttermékeket állítsanak elő. Az uralkodó ezért érdeklődött Stromeirék papírmalma iránt, amikor 1414-ben Nürnbergen utazott át az aacheni koronázásra. Beavattatta magát a gyártási titkokba, ehhez Georg Stromeir — a kereskedőház feje — szakértőt bocsátott rendelkezésére.76 Kassán 1411-ben feltehetően Nürnbergi Márk és Kamerer Ulrik kamaraispánokkal honosította meg a barhentkészítést. Kiváltsággal ruházta fel az iparágat, s a kereskedelmi szerződéseknek hála arról is intézkedett, hogy a Fekete-tengertől Havasalföldön és Brassón át lássák el magukat gyapottal. A kassai gyapotipar több nemzedéken át fennmaradt. Zsigmond példáját sógora, János nürnbergi várgróf követte 1414-ben, ő hívta életre Oberfranken máig virágzó gyapotiparát. Velencében ugyancsak elismerték az új alapítások sikerét. Andrea Barbarigo sokat várt a levantei gyapot magyarországi felvevőpiacától akkor, amikor már küszöbön állt a fegyverszünet. Levantei továbbításra szerezte be a Gruber és Stromeir cég dróthúzómalmának termékeit, amelyekért cserébe levantei gyapotot adott a Grubereknek, hogy ellássák vele Oberfranken barhentiparát.77 A kereskedelempolitika és az új iparágak meghonosításának fenti sikere ellenére mind Velencében, mind Németországban megsínylette a gazdasági háborút az ipar és a kereskedelem. Svábföld barhentgyártói nem juthattak el a Fekete-tengerhez, és alig elérhető módon Brüggen, illetve Genován át, valamint az Appenninek és az Alpok ösvényein, úttalan utakon járva szerezhették be a minőségi igényeiket kielégítő szíriai gyapotot. Ezért kényszerültek a tilalmak megszegésére, amennyiben a császár nem teljesítette kívánságaikat, és időről időre fel nem oldotta számukra a zárlatot. Azok a boroszlói cégek, amelyek beszüntették Velencével folytatott kereskedelmüket, a fűszerek, festékanyagok és a gyapot hiányában csődbe jutottak. A gazdasági háború múltán boroszlói faktoraik révén a nürnbergi kereskedőházak vették át szerepüket.78 Velence gazdaságának egésze — nemcsak a németekkel, vagy a Németország irányában kereskedők — súlyos veszteséget szenvedett. Az elengedhetetlen fontosságú réz beszerzésének nyomasztó gondját fentebb érintettük. Rögtön a kontinentális zárlat 1412—1413. évi életbeléptetése után érezhetővé vált a nagy vashiány, s ez 1418/1419-ben megismétlődött. Ernő stájer herceg birodalomellenességének és П1. Eberhard salzburgi érsek blokádot tudatosan hanyagoló magatartásának volt köszönhető, hogy Velence némileg mérsékelhette a hiányt, de csak addig, amíg a császári útonállók, Vilmos bajor DO-Foliant. 2. köt. 287-290. J. Voigt: Geschichte Preussens ... VI. 364-367. К Forstreuter: Der deutsche Orden in Südosteuropa. Kyrios, Vierteljahrschrift für Kirchen- und Geistesgeschichte Europas. 1/1936. 267-272. 7 5 W. von Stromer: Hans Tilmann . . . 476-487. 76 W. von Stromer: Ein Wirtschaftsprojekt des deutschen Königs Siegmund. VSWG. 51/1964. 374-382. 7 7 W. von Stromer: Wirtschaftspolitik im Spätmittelalter . . . passim. Vő.: Baumwollindustrie .. . 101-126., 179-185., 191-194. О. R. Halaga: A Mercantilist Initiative to compete with Venice: Kaschau's Fustian Monopoly (1411). Journal of European Economic History 12/1983. 407-435. Uő.: Listina о Barchentovom Monopole Kosíc z roku 1411. Slovenská Archivistica 18/1983. 23-46. Halaga vitatja, hogy az alapítás ötlete Zsigmondtól, vagy a délnémetektől származott volna, egyedül Kassa javára írja a kezdeményezést, az alapítást azonban Velence elleni lépésnek tekinti. 78 W. von Stromer: Nürnberg-Breslauer Wirtschaftsbeziehungen . . . 1092-1094.
