Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Stromer; Wolfgang von: Zsigmond császár Velence elleni kontinentális zárlata és a nemzetközi kereskedelmi utak áthelyeződése (1412-1413;1418-1433) 638
656 WOLFGANG VON STROMER Moldva dolgáról akart tárgyalni.7 0 Terveiben szerepelt tehát egy hajóhíd, amely nemcsak a török háborút, hanem kereskedelempolitikai céljait — Kiliától a Fekete-tengerig — is szolgálta volna. Valójában Zsigmond csaknem mindennel törődött, és minden után érdeklődött. Nemcsak a hídépítést akarta tanulmányozni, hanem 1414-ben a papírmalom létesítését is, vagy például 1432-ben arra volt kíváncsi, miként működnek a „sienai Archimédész", Mariano T'accola szökőkútjai. Vitold litván nagyfejedelemmel együtt 1430 őszén arról kívánta meggyőzni a moldvai vajdát, hogy a Duna torkolatába telepített és a hajózást akadályozó cölöpzárat távolítsa el, s tegye lehetővé a szokásos szabad hajózást. Nem sokkal korábban ez az akadály 12 hajót gátolt meg abban, hogy a tengerről a Dunán folytassák útjukat. Közülük egy elsüllyedt, a többi pedig Albe (Moncastro) moldvai kikötő felé volt kénytelen útját folytatni.71 Zsigmond 1429-ben Vitolddal és a nagymester küldötteivel Luckban folytatott tárgyalásai, valamint az e megbeszélésekkel kapcsolatos iratok és levelezések sűrített formában tükrözik vissza azokat a nagy terveket, amelyeket az utolsó luxemburgi makacsul szorgalmazott uralkodása alatt, s amelyekben a sors gyakorta hirtelen változásai és az uralkodó igencsak szerteágazó érdeklődése folytán számos spontán ötlet is helyet kapott: háború az Oszmán Birodalom, Velence, a husziták és Lengyelország ellen vagy éppen velük kötendő kompromisszumok, szövetségi konstellációk, pápaság és zsinat, egyházi reform, illetve az egyház újraegyesítése, Vitold litván királlyá koronázása és segítségnyújtás a Hanzától fenyegetett Erik dán királynak — és persze a kereskedelempolitika a Fekete-tenger térségében. Evégett a német lovagrendnek a Balti-tenger partjáról a Fekete-tenger mellé, a Duna alsó folyásához, kellett volna áttelepülnie.72 Zsigmond már 1412-ben egyezményt akart kötni Lengyelországgal és Litvániával a Fekete-tenger érdekszférákra osztásáról. Moldva kompromisszum révén Lengyelország vazallusa lett volna, de azért Zsigmond oldalán kellett volna részt vennie a törökök elleni hadműveletekben. Moldva fekete-tengeri kikötői közül a Dnyeszter torkolatánál Moncastro (Akkerman) Lengyelországhoz, Kilia pedig Magyarországhoz tartozott volna. Paul von Rusdorff nagymesternek Hans von Ratibortól küldött levelére válaszolva 1429. április 17-én Zsigmond még azt remélte, hogy Jó Sándor moldvai fejedelem békés körülmények között adja át neki és a lovagrendnek Kiliát.7 3 Kiliát persze csak két évtizeddel később, 1448-ban Zsigmond korábbi pártfogoltja, Hunyadi János szerezte meg Magyarország számára. Mindazonáltal Zsigmond és segítőinek kereskedelempolitikai tervei gazdasági szempontból valóban sikeresek voltak, olyannyira azok, hogy irigyei támadtak. Ama tervezetben, amelyet királyválasztási feltételként szántak huszita hívei a cseh trónra pályázó Jagelló-házi hercegnek, kikötötték, hogy a „.. . Kiliából és Kaffából Csehország felé vezető úton a német kereskedők ne folytassák tevékenységüket".7 4 A németek fekete-tengeri kereskedelme elleni fellépésnek azonban 10 DOBA.: I. 5251. sz. Kiliára és Moldvára ld. Codex epistolaris Vitoldi Magni Ducis. Ed. A. Prochaska: Monumenta medii aevi historica res gestas Poloniae illustrantia. Cracoviae 1882. Vol. 6. 809. et passim, 1340. sz. (Továbbiakban: Cod. ер. Vitoldi . . .) 71 DOBA.. I. 5162. sz. Cod. ер. Vitoldi: 859-861. 1374. sz. A levél számos más -kereskedelmet és ipart érintő - utalást tartalmaz. 72 Az egyes eseményekre ld. Cod. ер. Vitoldi: 806-862. Reg. Imp.: XI. 1428-1430./. Voigt: Geschichte Preussens . . . VIII. 525-534. 13 Cod. ер. Vitoldi: 228-231. 492. sz. S. Papacostea: Kilia et la Politique orientale de Sigismond de Luxemburg. Revue Roumaine d'Histoire. Tome XV. 1976. 421-436. B. Spuler: Die goldene Horde. Wiesbaden 1965 (2) 158. Cod. ер. Vitoldi: 915. 1424. sz. Zsigmond levele Vitoldhoz 1430. júl. 4. t'RTA.: ХШ. 711. 360. sz. 4. § 361. sz. 10. § 1438. okt. 19-24. W. von Stromer: Siegmunds Gesandte . . . 608. S. Papascostea: Kilia . . . 432. et passim. Zsigmond keleti kereskedelmi terveit megelőzően a német lovagrend nagymestereinek is voltak hasonló lépései: Deutschordensarchiv, Berlin.
