Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Senga Toru: IV. Béla külpolitikája és IV. Ince pápához intézett "tatár-levele" 584
IV. BÉLA KÜLPOLITIKÁJA 601 pápa fennhatóságát - a jaroszlavi csata (1245. aug.) után először 1248 végén vagy 1249 elején indított hadjáratot, mégpedig a jatvigok ellen.8 2 A magyar király ugyanakkor továbbra is tette az óvintézkedéseket az esetleges újabb tatár támadás elhárítása érdekében. 1249 márciusában IV. Béla a tatárok visszatérésétől való félelmében intézkedett Esztergom város népének a várba való telepítéséről, s a vár falain belül helyet biztosított a polgárságnak.83 Ugyanabban az évben a székesfehérvári polgárokat is a várba helyezte.8 4 Abban, hogy a király még 1249-ben is ilyen óvintézkedéseket tett, a tatárok Európa elleni zászlóbontásáról szóló korábbi hírek játszhattak közre, amelyekről többek között Carpinitől értesült 1247-ben. Nem valószínű, hogy keletről 1249-ben újabb nyugtalanító hírek érkeztek volna IV. Bélához, hiszen ezzel összefüggő eseményt a tatár történetben nehéz lenne találni. Feltehetőleg már 1249-ben erősödni kezdtek a viszályok IV. Béla és az osztrákok — nevezetesen Hermann badeni gróf és párthívei — között, és ekkor a magyar király valószínűleg hadjáratot indított Ausztria ellen, amelyben Ákos Ernye kitüntette magát Preussel himbergi kapitány fölött aratott győzelmével.85 A király követség küldésével talán a Hermann pártján álló osztrákok ellen hívta Danyiil halicsi fejedelmet segítségül, aki valószínűleg 1249 júniusában érkezett a királyhoz Pozsonyba csatarendbe állított seregével. A magyar királyhoz már előbb eljöttek az osztrák követek, hogy megtárgyalják az osztrák és cseh ügyeket, ami azt eredményezhette, hogy ez alkalommal nem került sor ütközetre, és így Danyiil hazatért.86 Ezután azonban Habsbach pohárnok (Schenken von Hassbach), a 8 2 PSZRL. II. 810-813.; GVC. 59-61. Ennek az 1251-i híradásnak helyes időrendjére Id. M. Hrusevszkij: Hronoljogija, 34., 67. ® 3 CD. TV 12. 37.; RA. I. 271. (Nr. 902.) 1,4 "RA. I. 275. (Nr. 919.) "SA szakirodalom nem említi meg azt, hogy 1249-ben valamilyen hadi esemény lett volna Magyarország és Ausztria között. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy IV. Béla 1250. július 7-én kelt oklevele az Ausztria elleni hadjáratot, amelyben az oklevél szerint Ákos Ernye legyőzte Preussel himbergi kapitányt, elmúlt eseményként beszéü el [CD. IV/2. 94.; RA. I. 285-286. (Nr. 928.)]. A kutatók ezt a forrásadatot 1251-i keltezésűnek tartva a magyar király 1250 nyarán Ausztria ellen vezetett hadjáratával hozzák kapcsolatba (Wertner Mór: Negyedik Béla király története. Temesvár 1893. 112.; Pauler Gy.: MNT. II. 217-218.). Azonban meg kell jegyeznünk azt, hogy 1250. július 25-én még nem ért véget a hadjárat, hiszen ezen a napon a magyarok és a kunok felgyújtották a mariazelli kolostort [Auctarium Mariaecellense ad a. 1250., MGH. G. H. Pertz, SS. IX. 647. = A. F. Gombos: Catalogue, I. 314. (Nr. 716.)]. Ilyen körülmények között arra lehet következtetni, hogy Ákos Ernye, aki a Frigyes osztrák herceg elleni hadjáratban is szerzett érdemeket, nem az ismert 1250. júliusi hadjáratban tüntette ki ismét magát, hanem egy ennél korábbiban, feltehetőleg 1249-ben. 86 Az itt említett eseményekre főleg a halics-volhiniai évkönyv 1252. évi híradásából következtettünk. A híradásban többek között a következők olvashatók (Hodinka fordítása nyomán): „A magyar király Danyiilhoz küldött, segíséget kérve tőle, mert háborúja volt a németekkel, ö el is ment és eljött Pozsg alá. A királyhoz eljöttek volt a németek követei, mert a császár Bécset és a stájer földet megszállva tartotta." A követek a császár „vojevodá"-ja, a salzburgi püspök (helyesen: érsek), Heinrich von Brunne és Otto Hardeck (Hardegg)von Pettau voltak. (Hodinka A.: Az orosz évkönyvek, 435.; PSZRL. II. 813-814.; GVC. 61-62.) Ha a „Pozsg/Pozsog/Pozseg" nem Pozsegával vagy a Nyitra megyei Pozsegá(Posega)-val (Wenzel Gusztáv: Stibor vajda. Bp. 1874. 67.) - amely egy kihalt középkori falu -, hanem Pozsonnyal azonosítható, akkor okunk van feltenni azt, hogy Danyiil 1249 júniusában - az évkönyv szerint nagy forróság volt aznap - találkozott a magyar királlyal Pozsonyban vagy annak környékén, hiszen a király 1249. június 8-án ott állíttatott ki egy oklevelet [RA. I. 273. (Nr. 909.)], ami azt jelenti, hogy ekkor arra járt. Az évkönyv azon tudósítása, miszerint IV. Béla háborúban állt a „németekkel", vagyis az osztrákokkal, bizonyára kapcsolatba hozható a király általunk fentebb
