Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Gergely Jenő: A magyarországi katolikus egyház és a fasizmus 3
40 GERGELY JENŐ Csupán az nem, aki keresztény vallásban született, és ha mindkét érintett nagyszülője már keresztény volt házasságkötésük idején.16 4 A törvényjavaslat értelmezésében újabb tízezrek kerültek a zsidóüldözés veszélyébe. (Egyébként a konvertiták, illetve a zsidótörvények hatálya alá eső keresztények pontos száma ismeretlen. Az 1941-es népszámlálás adataiból kiindulva egyes források szerint az ország akkori területén 725 007 izraelita vallású állampolgár élt. Az első zsidótörvény ezen túl 34 435, a második további 23 885 személyt minősített zsidónak. A harmadik törvény utánról nincs adat. De nyilvánvaló, hogy az 1941-es 58 320 személyen túlmenően sokaknak sikerült eltitkolni származásuk tényleges voltát.)16 5 A III. zsidótörvény képviselőházi tárgyalása 1941 június végén, az országnak a háborúba történt belépése és a kormánynak adott rendkívüli hatalom életbelépése után kezdődött. A javaslatot a Független Kisgazdapárt nevében Varga Béla plébános utasította el. A keresztény párt szónoka ismét Közi-Horváth József volt, aki valamennyi parlamenti papképviselő és a keresztény párt nevében egy deklarációt olvasott fel. A nyilatkozat közelről sem ellenzéki hangnemben fogalmazódott, hanem inkább mentegetődzésnek tűnt. Azt bizonyította, hogy ők előbb voltak antiszemiták, mint a most hatalmon levők. Nem-szavazatuk sem a zsidóság védelmét célozza, hanem a még korábbi liberális házassági törvény szellemének (ti. a házasság szekularizálásának) elutasítását jelenti.166 Közi-Horváth azon sajnálkozott, hogy a keresztény nemzeti kormányzat ilyen kellemetlen helyzetbe hozta az egyházat, és megkérdezése nélkül olyan javaslattal állt elő, amit az eleve nem fogadhat el. Végül is a keresztény nemzeti fajvédelmi szempontok elismerése mellett a keresztény párt és a papképviselők pártállásra való tekintet nélkül — a püspöki kar döntése értelmében — nemmel szavaztak. A felsőházban azonban a katolikus (és protestáns) egyházfők feltett szándéka volt a javaslat megbuktatása. A felsőházi bizottsági tárgyaláson az ominózus 9. §-t nem fogadták el. Helyette azt javasolták, hogy a zsidó meghatározását szűkítsék: aki maga már keresztény felekezet tagjaként született, vagy élete 7. évének betöltése előtt keresztény felekezet tagja lett, nem számít zsidónak. Továbbá a § végéhez javasolták: akinek két nagyszülője izraelita vallású volt, de ő maga 1941. június 11-е előtt (ti. a javaslat benyújtása előtt) keresztény lett, szintén nem számít zsidónak.16 7 A bizottság által átalakított javaslatot a felsőház 1941. június 18-án kezdte tárgyalni. A vitában Serédi fejtette ki az egyház véleményét. Ünnepélyesen kijelentette, hogy az egész püspöki kar nevében elutasítja a javaslatot, mert azt veszélyesnek tartja. Egyházi szempontból azért, mert sérti az egyház jogait, annak hitelveit, a házasság szentségét, 164 Az 1939. évi június hó 10-ére hirdetett országgyűlés nyomtatványai. Felsőházi irományok, (tovább: FI 1939.) V. köt. 293. sz. 53—72. 165 Az adatokat közli Lévai Jenő: Fekete könyv a magyar zsidóság szenvedéseiről. Bp. 1947. 313— 314. A kérdésnek egyébként újabban igen szerteágazó és ellentmondásos irodalma van. 166 KN 1939. X. köt. 204. ü. 1941. július 1. 378. 167 FI 1939. V. köt. 238. sz. 102—109.
