Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Gergely Jenő: A magyarországi katolikus egyház és a fasizmus 3
A MAGYARORSZÁGI KATOLIKUS EGYHÁZ ÊS A FASIZMUS 43 korlátozza a keresztények jogait és szabadságát a házastárs megválasztásában. Nemzeti szempontból pedig veszélyes azért, mert nem szolgálja a család intézményének megszilárdítását, hanem azt tovább zülleszti.16 8 Az egyházfők által vezetett ellenállás azonban vereséget szenvedett. A törvényjavaslatot a felsőház 65 szavazattal 53 ellenében elfogadta. Annyit sikerült elérni, hogy a módosító javaslatok közül 77:50 arányban megszavazták azt a megszorítást, hogy akinek két nagyszülője zsidó volt, de maga 7 éves kora előtt kikeresztelkedett, nem számít zsidónak.16 9 A katolikus egyháziak ellenállásának mérlege e téren vajmi kevés eredményt mutat. A kudarc okait a prímás az 1941 őszi püspöki konferencián ismertette: „A házasságról szóló 1894: XXXI. tc. kiegészítését és módosítását célzó törvényjavaslat felsőházi tárgyalásánál — tekintve, hogy a javaslat a szentségi házasságra is vonatkoztatott három házassági akadály felállításával beleütközik abba a hitigazságba, hogy a szentségeket Krisztus Urunk bizonyos megszorításokkal az egyház kizárólagos hatáskörébe utalta; tekintve, hogy tehát a javaslatban olyan súlyos elvi kérdésről van szó, amelyben katolikus emberek között véleménykülönbség nem lehet —, a kifelé való megnyilatkozásban is szükséges egyöntetű katolikus állásfoglalás végett bátor volt a püspöki kar tagjaihoz, valamint a régi tanítórendek főnökeihez köriratot intézni. . . Most felhasználja az alkalmat, hogy az irányában megnyilatkozó bizalomért, eljárása helyeslő támogatásáért, a felsőházi tárgyalásokon való szíves megjelenésért, valamint az imponáló egységes állásfoglalásért hálás köszönetet mondjon. Azoknak távolmaradását természetesen vele együtt senki sem vehette, nem is vette rossznéven, akiknek erre arányosan súlyos okuk volt (kor, betegség vagy más igen súlyos ok). Azonban — sajnos — akadtak olyan egyházi férfiak is: felsőházi tagok, akik minden komoly ok nélkül vagy egyáltalán meg sem jelentek a tárgyalásokon, vagy legalábbis a szavazásra nem jöttek be, sőt akadt egy olyan is, aki a szavazás kezdetén egy oszlop mögé állt, és csak a szavazás után jött elő. Pedig, ha ezek megjelentek és leszavaztak volna, a javaslat sorsa más irányt vett volna. Ezekről, akik Krisztusnak és Szentegyházának ügyét csúfosan cserbenhagyták, többet nem szól, mert szégyenli magát. Az ítélet nem reá tartozik. Intézzék el ügyüket Istennel, és— ha tudják — tegyék jóvá cselekedetüket azok előtt, akiket megbotránkoztattak."17 0 A harmadik zsidótörvénynél elszenvedett vereség után a katolikus egyházfők nem szólaltak fel a többi, a zsidók jogait tovább korlátozó törvények vitájában. 1941 december elején a kultuszminiszter benyújtotta „Az izraelita vallásfelekezet jogállásának szabályozásáról" szóló törvényjavaslatot. Ez az 1894: XLI1I. tc.-t hatálytalanította, amely annak idején liberális szellemben rendelkezett a zsidó vallás recepciójáról. Az 168 Az 1939. évi június hó 10-ére hirdetett országgyűlés nyomtatványai. Felsőházi napló. (Tovább: FN 1939.) II. köt. 49. ü. 1941. július 18. 282—286. A három zsidótörvény létrejöttét és az egyházi magatartást katolikus szemszögből elemzi László T. László: Szellemi honvédelem, 43—68. A törvényt lásd Magyar Törvénytár. 1941. évi törvénycikkek. 1941 : XV. tc. A házassági jogról szóló 1894: XXXI. tc. kiegészítéséről és módosításáról, valamint az ezzel kapcsolatban szükséges fajvédelmi rendelkezésekről. Bp. 1942. 56—66. 110 EPL Ppki jkv. 1941. október 8. I/d. pont.
