Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Gergely Jenő: A magyarországi katolikus egyház és a fasizmus 3
A MAGYARORSZÁGI KATOLIKUS EGYHÁZ ÊS A FASIZMUS 39 Bárdossy László miniszterelnök, aki Telekit követte, 1941. június 11-én nyújtotta be a képviselőházban a harmadik zsidótörvény javaslatot: „A házassági jogról szóló 1894: XXXI. te. kiegészítéséről és módosításáról".15 9 Az újabb faji törvény ellen a katolikus egyház kezdettől fogva felemelte a szavát. Az 1940 őszi püspöki konferencián Zichy Gyula gróf kalocsai érsek — úgy is mint a konvertiták mentését irányító Szent Kereszt Egyesület egyházi védnöke — sürgette az egyháznak a zsidóüldözés elleni nyílt kiállását. A II. zsidótörvény végrehajtásában „a hatóságok és a közületek gyakran túlmennek a tételes intézkedéseken. . . Katolikus körök is az egyház álláspontjával ellenkező magatartást tanúsítanak velük szemben. A törvény végrehajtásával kapcsolatban keresztény jelszavak leple alatt embertelenkedés folyik. A törvény, illetve az önkény által sújtottak védelemre szorulnak... Zichy Gyula érsek a következő indítványt terjeszti a püspöki konferencia elé: Minthogy a miniszterelnök már bejelentette, hogy a törvényhozás elé hozza a harmadik zsidótörvényt, a püspöki kar felkéri Őeminenciáját, tájékozódjék a miniszterelnöknél, vajon a tervezett törvényjavaslat nem tartalmaz-e újabb olyan intézkedéseket, amelyek a természetjog alapvető tételeibe és az Egyház tanításába ütköznek. További kérelme, hogy a püspöki kar pásztorlevélben, vagy az egyes főpásztorok külön pásztorlevélben szögezzék le az Egyháznak a faji kérdésben már számtalanszor kinyilvánított álláspontját. Az AC,160 különböző ülésein világítsa meg a faji kérdést az Egyház tanítása és a tudomány felfogása szempontjából. A papi koronákon161 szintén tárgyaltassék ez a kérdés".162 Zichyvel szemben Serédi kijelentette, hogy nem óhajt a kérdéssel körlevélben foglalkozni. Álláspontját a többség osztotta, mert a kormánnyal való bizalmas alkudozásoktól többet vártak, mint a demonstrálástól. A prímás ebben a szellemben többször is tárgyalt a miniszterelnökkel, de nem sikerült egyetértésre jutniok, sőt még engedményeket sem tudott kicsikarni.'6 3 Miről volt szó a harmadik zsidótörvényben? Ez a javaslat már egyértelműen a nürnbergi faji törvények szellemében fogant, és antiszemita fajvédelmi célokat szolgált. Súlyos büntetés terhe mellett megtiltotta zsidók és nemzsidók között a házasságkötést és a házasságon kívüli nemi érintkezést. A házasság tiltó akadályainak az állam által a fajiság szerinti meghatározása már élesen belevágott a katolikus egyházi jogokba, a házasság szentségét sértette. A törvény IV. részének 9. §-a ismét tovább ment a „zsidó" meghatározásában. Eszerint „zsidó az, akinek legalább két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjának született, úgyszintén — tekintet nélkül származására — az, aki az izraelita hitfelekezet tagja". Tehát ha a két eredetileg izraelita nagyszülő már ki is keresztelkedett, zsidónak minősült minden leszármazott. 159 Ez a törvény a kötelező polgári házasságról rendelkezett, és felekezet szerint nem állított akadályokat. 160 AC: Actio Catholica (Katolikus Akció) 161 korona (corona): a lelkészkedő papságnak espereskerületenként tartott rendszeres értekezlete. 162 EPL Ppki jkv. 1940. október 16. 24. pont. 163 EPL Ppki jkv. 1941. március 12. l/e. pont.
