Századok – 1987
DOKUMENTUMOK - Urbán Károly - Vida István: Részletek Barcza György emlékirataiból (1941-43) 355
DOKUMENTUMOK 367 magyar zászlókat, melyek ünnepélyesen átvételére tiszti küldöttség utazott Moszkvába.1 6 Sajtónk kerülte a kommunista és bolsevizmus kifejezéseket, és oroszbarát hangon írt. Lengyelország veresége után a Szovjet velünk határos állammá vált, mellyel természetesen fel kellett venni a gazdasági kapcsolatokat is. így ment ez két éven át, és ezen semmi csodálkoznivaló sem lett volna, hiszen a hatalmas és belső állapotában konszolidálódott Szovjettel, mint szomszéddal csakis helyes és hasznos volt a politikai és gazdasági kapcsolatok felvétele és fejlesztése. A német-szovjet barátkozásban 1941 telén már bizonyos elhidegülés volt észlelhető. Hitlernek akkor már nem volt szüksége Moszkvára, mint politikai hátvédre, annak aktív támogatásának megnyerésére irányuló fáradozásait mint eredményteleneket feladta volt, és a német-szovjet viszonyra vésztjósló hallgatás fátyla borult. Feltehető, hogy angol-amerikai részről ezt az elhidegülést diplomáciai aknamunkával erőteljesen fokozták, mert abban az angolszász-szovjet közeledést látták. Senkit sem lepett meg tehát különösebben, amikor 1941 júniusában a német sajtó egyszerre szovjetellenes hangokat is kezdett hallatni. Azok, akik jól ismerték a németek módszereit, jól tudták, hogy emögött határozott tervszerűség és szándékosság rejlik. Hitler minden egyes külső háborús akcióját bizonyos sajtóbeli előkészítés előzte meg. A magyar kormány és a sajtó híven követte mestere, Hitler taktikáját. Június 22-én azután megtörtént német részről a szakítás a Szovjettel, és valamilyen határsértés ürügye alatt a német haderők másnap hajnalban meglepetésszerüleg át is lépték az orosz határt. Kitört a német-szovjet háború. Néhány nappal azelőtt Molotov szovjet külügyi népbiztos magához kérette moszkvai követünket, Kristóffyt,1 7 és közölte vele, hogy Oroszországnak semmiféle ellenséges érzelme nincs Magyarország iránt, mellyel érdekellentétei nincsenek. így ha Magyarország fenn kívánja tartani jó viszonyát a Szovjethez, melyre nemrég még láthatólag nagy súlyt helyezett, úgy a szovjet kormány részéről ez nemcsak semmi nehézségbe sem fog ütközni, de azon is lesznek, hogy a szomszédi jó viszonyt ápolják. Eme felhívás Budapesten természetesen szigorúan titokban tartatott, és Bárdossy pedig moszkvai követünk ezen fontos jelentését még a kormánytagokkal sem közölte. Német részről Erdmannsdorff követ1 8 csak annyit mondott Bárdossynak: „Der Führer hofft, dass sich Ungarn mit dem Reich solidarisch erklären wird."19 Tehát nem követelt expressis verbis hadüzenetet, mint pl. később Amerikával szemben. Június 26-án két szovjetcsillaggal ellátott repülőgépből néhány bombát szórtak le Kassára, pár halott és kisebb anyagi kár volt az eredménye. A magyar irányított sajtó azonban ezt az akkor még teljesen felderítetlen incidenst szovjet támadássá felfújva tálalta fel, és 16 Az 1848—49-es honvéd zászlókat a szovjet kormány képviselői 1941. márc. 20-án adták át Moszkvában Kristóffy József magyar követnek és Faragho Gábor vezérőrnagy katonai attasénak. A zászlókat szállító vonat márc. 24-én érkezett Budapestre. 17 Kristóffy József, dr. — hivatásos diplomata. 1939-től 1941-ig moszkvai magyar követ. 18 Erdmannsdorff, Otto von — német diplomata. 1937. máj. 11-től 1941. júl. 31-ig budapesti német követ. 19 „A Führer azt reméli, hogy Magyarország szolidárisnak nyilvánítja magát a birodalommal." 10*
