Századok – 1987
DOKUMENTUMOK - Urbán Károly - Vida István: Részletek Barcza György emlékirataiból (1941-43) 355
368 DOKUMENTUMOK másnap a Bárdossy-kormány a parlament megkérdezése nélkül hadat üzent a Szovjetnek. Bárdossy tehát minden német kényszer nélkül egy tollvonással belevitte az országot a Szovjet elleni háborúba. A Szovjet a legerélyesebben megcáfolta azt, hogy orosz gépek szórták volna le a bombákat Kassára. Többen azt állították, hogy szovjet szolgálatban álló cseh repülők egyéni vállalkozásáról volt szó, akik személyes gyűlölettől vezetve sportszerüleg repültek Kassa felé, és szórták le néhány bombát is. Sokan voltak azonban, akik az egész repülőtámadást rendkívül gyanúsnak találták, mert az pontosan akkor történt, amikor Bárdossynak ürügyre volt szüksége, hogy a Szovjetnek teendő magyar hadüzenetet a magyar közvélemény előtt megindokolja. Valami külső ténybeli hihívást kellett a kormánynak produkálnia ahhoz, hogy az addig normális és nemrég még jó magyar-szovjet viszonyból egyszerre a háborúba mehessen át. Sokan voltak olyanok is, akik meg voltak győződve arról, hogy az egész kassai támadást szovjet gépeknek átfestett német repülők követték el a magyar vezérkar és annak főnöke, a lelkes németbarát Werth tábornagy tudtával.20 Akárhogy is volt a dolog, még ha tényleg két orosz gép szórta is le a bombákat, a szovjet cáfolat könnyen lehetővé tette volna a magyar kormánynak, hogy „az arcát megmentse", és ne reagáljon azonnal hadüzenettel erre az esetre.2 1 A háború nagy légitámadásai folyamán a hadban állók részéről annyi bomba esett le véletlenül semleges államok területére, hogy ha ezek is oly érzékenyek lettek volna, mint volt akkor Magyarország és a Bárdossy-kormány, úgy Svájcnak és Svédországnak már régen háborúban kellene állniok Angliával, Amerikával és Németországgal. Ha egy kormány mindenáron háborút akar, úgy annak megindokolására mindig akad ürügy vagy könnyű ilyet előidézni, de ha nem akar, úgy rendkívül sok logikus és becsületes lehetőség van arra, hogy ezt jóakarattal elkerülje. Pesten mindenki tisztában volt azzal, hogy ez a háború már nem olyan lesz, mint az agonizáló Jugoszláviának megüzent és lefolytatott ötnapos győzelmes „bácskai hadjárat", és hogy a Szovjet mint ellenfél sokkal komolyabb lesz, mint a bácskai csetnikek. De német részről a Szovjet haderejét, ipari felkészültségét és harci elszántságát akkor szándékosan bagatellizálták. Berlin nagy hangon hirdette, hogy hat héten belül összeomlik a rothadt kommunista orosz haderő, és Hitler Moszkvából fogja a békét diktálni. Mivel pedig a magyar közvélemény egy része vakon hitt mindenben, amit német részről a füleibe harsogtak, az emberek egy része egy kézlegyintéssel elintézte a Szovjetet mint katonai ellenfelet. Természetesen azt nem lehet tagadni, hogy Magyarország ideológiai szempontokból bizonyos fokig mindig ellenlábasa volt a szovjetnek. Még mindenki jól visszaemlékezett Kun Béla öthónapos kommunista uralmára, mely politikailag ugyan egy groteszk és csakis egyéni garázdálkodásból álló rémuralom volt, de emberileg véve senkiben sem idézett fel kellemes emlékeket. A magyar-szovjet hadüzenet pillanatától 20 Werth Henrik — hivatásos katonatiszt, altábornagy, 1938. okt.-tól 1941. szept. 5-ig vezérkari főnök, titkos tanácsos. 21 A kassai bombázásra vonatkozóan újabban lásd: Ölvedi Ignác: Kassa bombázása — „casus belli" a Szovjetunió elleni hadbalépéshez. Történelmi Szemle, 1985. 2. sz. 334—367.
