Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Gergely Jenő: A magyarországi katolikus egyház és a fasizmus 3
A MAGYARORSZÁGI KATOLIKUS EGYHÁZ ÊS A FASIZMUS 31 elsősorban klerikusok voltak jelen, a haladó katolikusok közül éppúgy, mint a konzervatív és hivatásrendi irányzatok egyes képviselői. Az új párt megalakítását elsősorban azért kellett elhalasztani, mert a prímás nem akart két keresztény pártot, és ekkor még nem kívánta feláldozni a Zichy-féle parlamenti pártot az új alakulat érdekében. A jövendő kereszténydemokrata párt elnökévé gróf Pálffy Józsefet, egy Győr megyei földbirtokost, kormánypárti képviselőt szemelték ki. Ezt nem annyira az ifjú gróf politikai kvalitásai indokolták, hanem inkább az, hogy történelmi neve mellett egyben Apor püspök unokaöccse is volt. Pálffy gróf így került 1944 nyarán a Magyar Frontba, az antifasiszta ellenállás politikai szervezetébe. Az új keresztény párt létrehozásához azonban el kellett nyerni az egyházi hozzájárulást is. 1944 októberében Kovrig Bélának sikerült kieszközölni Serédi bíboros hozzájárulását az ellenállási mozgalomban való részvételhez, illetve a kommunistákkal történő együttműködéshez.12 7 A Keresztény Demokrata Néppárt alakuló értekezletére 1944 október derekán került sor.12 8 A párt elnöke Pálffy gróf lett, de az alapítók többsége a diktatúra mellett kompromittálódott hivatásrendi szervezetek vezetői közül került ki, akikhez néhány régi kereszténypárti politikus is csatlakozott, így pl. Közi-Horváth József képviselő. Közi-Horváth ekkor már határozottan szembefordult a nyilasokkal. A nyilas ' hatalomátvétel után először összeülő képviselőház ülésén megjelenve, egyedül emelte fel a szavát a törvénytelen letartóztatások és túszszedés ellen, amit Serédi is kifogásolt Szálasihoz intézett levelében.12 9 Az antifasiszta katolikusok nélkül azonban a kereszténydemokrata párt nem létezhetett. Ezek politikai reprezentánsa 1944-re már egyértelműen Barankovics István lett. 1943. május 20-án Barankovics István vette át a Magyar Nemzet felelős szerkesztői és kiadói tisztét. (Az Ország Útja pedig beszüntette megjelenését.) Ennek a Weiss Manfréd család pénzén alapított és fenntartott politikai napilapnak első szerkesztője Pethő Sándor volt, akinek szellemi örökségét Barankovics vállalta fel. A lap politikai irányát egy vezérlő bizottság szabta meg, amelynek tagjai először Eckhardt Tibor, a kisgazdapárt vezére, Sigray Antal gróf, a legitimisták képviselője, Bethlen István gróf volt miniszterelnök és Szekfü Gyula voltak. A háború alatt az 127 László T. László: Adatok a magyarországi katolikus ellenállás történetéhez II. A Keresztény Demokrata Néppárt létrehozása. Katolikus Szemle, 1978. 2. sz. 108. 128 Kovrig Béla visszaemlékezése szerint (közli László T. L.. Katolikus Szemle, 1978. 2. sz. 109.) a Kereszteny Demokrata Néppártot 1944. október 13-án alakították meg. Egy másik résztvevő, Nagy Töhötöm S. J. korabeli naplófeljegyzése szerint erre 1944. október 14-én került sor. Ez utóbbi megtalálható Országos Széchényi Könyvtár. Kézirattár. 216. fond, 4. doboz. 1944. október 22-i bejegyzés. Lásd még Izsák Lajos: A polgári ellenzéki pártok Magyarországon 1944—1949. Bp. 1983. 44.; Uő; A Keresztény Demokrata Néppárt és a Demokrata Néppárt 1944—1949. Négy évtized. 5. Bp. 1985. 15—17. 129 EPL 8996/1944. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás 1944. december I-i levele Szálasi Ferenc nemzetvezetöhöz a túszok szedése ellen. Kéziratos levélfogalmazvány.
