Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Strassenreiter Erzsébet: A Peyer-frakció tevékenysége 1946-47 fordulóján az SzDP-ben 299
A PEYER-FRAKCIÓ 1946-47 FORDULÓJÁN 301 Szovjetunió és a népi demokratikus fejlődés útjára tért országok, az antiimperialista mozgalmak, a kapitalista országok haladó erői, mindenekelőtt a kommunisták és a forradalmi szocialisták, marxista szociáldemokraták ellen. Beavatkoztak nemcsak a nyugati tőkés országok, hanem a Szovjetunióval határos népi demokráciák belügyeibe, nyíltan támogatták a reakciós, konzervatív, polgári, antikommunista, szovjetellenes pártokat, csoportokat, politikusokat. Az angolszász nagyhatalmak új politikája Európa-szerte támadásba lendítette a polgári konzervatív erőket.4 A nyugati szociáldemokrata pártokban szintén előretörtek a jobboldali csoportok, a forradalmi átalakulást ellenző reformista politikai tényezők. Ahogyan közeledett a második világháborút lezáró békeszerződések aláírásának ideje, úgy váltak láthatóvá és élesebbé a nagyhatalmakat elválasztó ellentétek.5 A nemzetközi imperializmus világpolitikájának negatív fordulata a mély válságot átélő magyar közéletben hatványozottan éreztette hatását. A magyar társadalom 1946 második felében válaszút elé került. Az 1946 októberében jóváhagyott békeszerződés 1947 februárjában esedékes aláírásától, majd ratifikálásától a polgári demokrácia hívei az FKP-val és a mögötte felsorakozott erőkkel együtt azt várták, hogy a SZEB feloszlik, a szovjet csapatokat kivonják az ország területéről, s a nyugati beavatkozás előtt megnyílnak a kapuk. A forradalmi erőkkel az összecsapás szinte elkerülhetetlennek látszott, erre mindkét tábor készült. A polgári erők kiterjedt legális és illegális szervezkedésbe kezdtek, nőtt az agresszív terrorcselekmények száma. Az FKP-ban előretört a jobboldal, amely reakciós politikai fordulatra készült, makacsul védelmezve az 1945-ös választások után megszerzett hatalmi pozícióit.6 Fokozta a bizonytalanságot és az ellentétes osztályerők aktivizálódását az is, hogy az 1946. augusztus 1-én bevezetett stabilizáció új helyzetet teremtett a nemzetgazdaságban, felvetette a munkásosztály, a munkáspártok, a népi demokratikus erők előtt a merre és hogyan tovább kérdését. Az SZDP-t mélységesen aggasztották a világpolitikai események, az amerikai imperializmus vezette haladásellenes erők aktivizálódása, agresszivitásának fokozódása. A párt felelős vezetői jól észlelték ezek káros belpolitikai következményeit is. 1946 közepétől az SZDP vezető köreiben bizonyos kijózanodás következett be. „A háború után sokan beleestek egy távlati tévedésbe. Azt hitték nagyon sokan, vége a világháborúnak.. ., most elkezdődik valami új, a forradalom időszaka, a szocializmus időszaka... Azt hitték, csakugyan az Atlantic Charta magas eszményei érvényesülnek a világ térségein.. . valóban elkezdődik a félelem nélküli élet, valóban a teljes * Dr. Várkonyi Péter: Magyar-amerikai kapcsolatok 1945—1948. Kossuth Könyvkiadó, 1971.81. és további oldalak; és Magyar-szovjet kapcsolatok 1945—1948. Dokumentumok. Kiadja: A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma és a Szovjetunió Külügyminisztériuma. 162—166. 5 Balogh Sándor: i. m. 282—306. és uó: A népi demokratikus Magyarország külpolitikája. 1945— 1947. Kossuth Könyvkiadó, 1982. 6 Vida István: A Független Kisgazdapárt politikája. 1945—1947. Akadémiai Kiadó, 1978. 168. és további oldalak; és Izsák Lajos: Polgári ellenzéki pártok Magyarországon. 1944—1949. Kossuth Könyvkiadó, 283. f. 408. őe. 4 Századok 87/2-3
