Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Gergely Jenő: A magyarországi katolikus egyház és a fasizmus 3
26 GERGELY JENŐ érvényesülésével lehetünk méltán elégedetlenek."10 2 A keresztény nemzeti politika csak jelszó volt. „így lett az univerzális evangéliumi tanításból faji türelmetlenség, antiszemitizmus, jóformán minden pozitív célkitűzés, eszmei tartalom nélküli negáció."10 3 A klerikus Almásy súlyos megállapításai elsősorban a katolikus hivatásrendi mozgalmak vezetőinek éles támadásait váltották ki. Ezek a kritikát nem tűrve, a szerzőt egyenest a marxista tanok átvételével vádolták, holott azokhoz valóban semmi köze sem volt. Freesz József, Ikvay Pfeiffer László és mások támadó írásai az Új Élet és a Nemzeti Újság hasábjain láttak napvilágot.104 Maga Serédi hercegprímás — mint egyházi elöljárója — többször is figyelmeztette Almásyt, és 1943-ban a neki előbb megadott publikálási engedély visszavonását is kilátásba helyezte.10 5 Nyilván nem csak egyre jobban elhatalmasodó betegsége, hanem a politikai magatartásával való elégedetlenség is oka volt annak, hogy a prímás 1943. március 9-én Almásyt felmentette a Szent Kereszt Egyesület lelkészi állásából, és meghatározatlan időre szabadságolta. Ez a lépés félreállításával volt egyenlő, és megnövelte a szélsőjobboldal ellene indított hadjáratának a hitelét is.10 6 A haladó katolikusok a francia neokatolicizmus felé orientálódva súlyt helyeztek annak hazai ismertetésére is. A Vigília-könyvek sorozatban jelent meg Justh Béla fordításában és szerkesztésében egy kötet, „Mi európaiak" címmel. „Az volt a célom, hogy a ma élő legjelentősebb európai szellemeket szólaltassam meg magyarul Európa válságáról és az európai kultúra jövőjéről" — írta az előszóban.10 7 Akkor, amikor Európában már a fasizmus volt az úr, a magyar katolikusok J. Maritain, J. Huizinga, G. Marcel, H. Belloc, G. Bernanos és mások írásait olvashatták. Az 1940-es évek első felében a legfelsőbb katolikus egyházi vezetés továbbra sem helyeselte a direkt politikai véleménynyilvánítást egyháziak részéről, de ezzel egyidejűleg igyekezett erkölcsi-ideológiai síkon egyfajta normatívát kialakítani az eseményekkel kapcsolatban. A megnyilatkozások közül a leginkább autentikus bíboros hercegprímás írásai és beszédei keltettek nagy visszhangot. Serédi a háborús években addigi szokásától eltérően egyre gyakrabban lépett a rádió mikrofonja elé, és élt a publicitás egyéb lehetőségeivel is, hogy a katolikus tanítás autentikus magyarázatát, az adott helyzetben való értelmezését vagy védelmét biztosítsa. 1942-től elmondott karácsonyi rádiószózatai a nemzet és az ország függetlenségének megóvásától az egyes ember szabadságának és méltóságának a megvédéséig terjedtek, és így indirekt módon fellépett a fasiszta eszmékkel szemben. A prímás megnyilatkozásai aggasztották a kormányköröket is, és a német kormány sorozatos tiltakozását váltották ki. 102 Ugyanott, 139—140. юз Ugyanott, 141. 104 Új Élet, 1943. május. Ikvay Pfeieffer László: Kereszténység, szociáldemokrácia és Almásy József. 105 Vásárhelyi Miklós: Idézett mü. Katona Jenő beszámolója. 106 Hölvényi György idézett interjúja Almásy Pállal. 107 Bp. 1941. Cserépfalvi kiadása. 6.
