Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Gergely Jenő: A magyarországi katolikus egyház és a fasizmus 3
20 GERGELY JENŐ első felében.7 2 A keresztény nemzetiszocializmus azonban nem bizonyult hosszúéletűnek. 1939 március derekán ugyanis a párt agrárius csoportja átlépett az új kormánypártba, a Magyar Elet Pártjába, Meizlerék pedig egyesültek a Salló János vezette Nemzeti Fronttal.7 3 A katolikus egyházat közvetlenül is érintette az 1938 végén meginduló területi revízió, a Felvidék magyar lakta területeinek a visszacsatolása. A Csehszlovák Köztársaság magyarlakta területein 1920 óta erős keresztényszocialista mozgalom élt, amely a katolikus és magyar nemzeti kisebbségek együttes védelmét is szolgálta. Szlovákiában az 1930-as évek második felében két jelentős magyar párt működött: az Egyesült Keresztényszocialista Párt és a Magyar Nemzeti Párt. A két párt 1936. június 21-én Egyesült Magyar Párt (Egyesült Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt) néven fuzionált. A visszacsatolás után, a Magyarországon működő párt első kongresszusát 1939. január 19-én tartották Komáromban, ahol a pártprogramot Jaross Andor pártvezér ismertette. Jaross a felvidéki ügyek tárca nélküli minisztereként tagja lett a kormánynak is. A párt a parlamentben a kormányt támogatta és 26 mandátuma volt. A fúzió a keresztényszocialisták háttérbe szorulását eredményezte, és a felvidéki képviselők végül is kormánypártivá váltak.7 4 2. ,.Szellemi honvédelem" A határozottabb náciellenes és antifasiszta katolikus szellemi ellenállás 1938— 39-től számítható.7 5 Kétségkívül a katolikus egyház befolyását erősítették 1938-ban a Szent István király halálának 900 éves jubileumi ünnepségei és az ez alkalommal Budapesten tartott XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus rendezvényei is. Pacelli bíboros államtitkár, pápai legátus beszédei, a kormány katolikus tagjainak tüntető részvétele, a nagy tömegdemonstrációk növelték a katolikusok önérzetét. Ez a seregszemle tüntetés volt a katolikus „harmadik út" mellett, a keleti bolsevizmus és a germán újpogányság ellenében, amint azt XI. Pius pápa 1937 tavaszán közreadott „Mit brennender Sorge..." és „Divini redemptoris... " kezdetű enciklikái is sugallták.70 Az „akut veszély" nyilván a nácizmus volt; a kevéssel előbb megszállt Ausztriából és a birodalmi Németországból Hitler már nem engedte Budapestre a katolikus zarándokokat. A közelkerült nácizmus annak hazai elvbarátait felbátorította, míg ellenfeleit aktív ellenállásra ösztönözhette. Ezt tükrözi a katolikus Magyar Kultúra is, amelyben a korábban a hivatásrendi-autoriter rendszerekért lelkesülő Mihelics Vid „Összeomlott hidak" címmel határolta el a katolicizmust a nácizmustól. A Magyar Kultúra 12 Pesti Újság, 1939. március 5—március 12. közötti számai. 73 Részletesen lásd Lackó Miklós: Nyilasok, nemzetiszocialisták. Bp. 1966. 74 MSZMP KB Párttörténeti Intézetének Archívuma. 685. fond 1. öe. 75 Vásárhelyi Miklós: Idézett mű, 117. old. Katona Jenő nyilatkozata. 16 XI. Pius pápa 1937. március 14-én kelt Mit brennender Sorge kezdetű és március I9-én kelt Divini redemptoris kezdetű enciklikáit magyarult lásd Zsigmond László: Idézett mű, 149—222.
