Századok – 1987
TÖRTÉNETI IRODALOM - A Kommunista Internacionálé VII. kongresszusa (Ism.: Tokodi Gyula) 191
186 TÖRTÉNETI IRODALOM 191 Norvégia német megszállása, a semleges Svédország magatartása, az északi országok ellenállási mozgalma, ezen belül különösen érdekes a zsidó lakosság tömeges mentése: a dánok „kis Dünkirchen" akciója során, mint irja, „egyetlen hónap alatt 7460 férfit, nőt, gyermeket vittek át Svédországba, köztük egyes veszélyeztetett nem-zsidókat is". Az északi szociáldemokrata pártok és számos vezetőjük rokonszenvvel teli ábrázolása jellemzi e részeket. Fontos a háború utáni időszakra történő felkészülés bemutatása. Az ízigvérig politikus alkatú fiatal BranJtot főleg az foglalkoztatja 1942 óta, hogyan haladjanak tovább, ha a háború befejeződik. Az 1943. május 1-én Stockholmban megtartott nemzetközi szociáldemokrata konferencián ismertették a „Friedensziele demokratischer Sozialisten" címmel Brandt által kidolgozott téziseket. Érdekes, sok személyes élménnyel átszőtt a háború végének és az utána következő öt évnek, a Németországba visszatérésnek, a politikai harcoknak ismertetése. Érdeklődésre tarthatnak számot azok a vallomások, amelyek a norvég diplomata útlevéllel és egyenruhában Nyugat-Berlinbe érkező szociáldemokrata beilleszkedési gondjairól, az „otthon maradt" németekkel a nagy német író-emigránsokhoz hasonlóan kialakuló ellentéteiről szólnak. 1945—1947 közt skandináv lapok tudósítója volt Nyugat-Berlinben, 1948-ban vette fel ismét a német állampolgárságot. Különféle vezető beosztásokban dolgozott a szociáldemokrata pártban, amelynek 1949-től képviselője lett a birodalmi gyűlésben. Willy Brandt széles körű kapcsolatokkal rendelkezett. Emlékirataiban rengeteg név, alak villan fel és tűnik tova. (452—462. oldalak: névregiszter). A kötetben szereplők között találjuk Wilhelm Piecket, Bruno Kreiskyt, Gunnar Myrdalt és a spanyolokat (pl. Caballero, Carillo), a polgári beállítottságú német ellenállókat (von Stauffenberg, Steltzer, Duckwitz, Trott zu Solz), Kollontaj asszonyt, a Szovjetunió svédországi nagykövetét; a német szociáldemokrata vezetőket (Schumacher, Ollenhauer, Reuter), Ignazio Silonét. George Orwellt, André Malraux-t, Arthur Koestlert. Különös szimpátiával emlékezik meg Stefan Szende magyar származású publicistáról, politikusról, aki, mint írja, „1933 végén történt őrizetbe vételéig szellemi vezető szerepet játszott berlini csoportunkban". Börtönből való kiszabadulása után Prágában találkoztak. Később Stockholmban is együtt dolgoztak; a már említett 1943. május 1-i nemzetközi szociáldemokrata konferencián jelentős szerepet játszott Szende. Brandt külön aláhúzza barátja személyes bátorságát, tehetségét. Willy Brandt könyve, amely, mint címe is jelzi, a baloldaliság és a dogmatizmustól mentes demokratikus szabadság szintézisét tartja politikai ars poeticájának, politikusi pályájának első szakaszát, 1930—1950 közötti húsz évét világítja meg; az azóta eltelt 35 év, így kancellársága, pártelnöksége történetének életrajzi bemutatása még hátra van. Életrajzának ez az első része is, mint talán sikerült érzékeltetnünk, fontos segítség nemcsak személyes életútja, hanem az egész kor és problematikája megismeréséhez. Tihanyi János A KOMMUNISTA INTERNACIONÁLÉ VII. KONGRESSZUSA Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1985. 299 1. A szövetségi politika a nemzetközi munkásmozgalom elméletének és gyakorlatának — a kezdetektől napjainkig — alapvető kérdései közé tartozott és tartozik. Kialakítását azonban minden korszakban rendkívül megnehezítette az, hogy a történelmi feltételek koronként is, országonként is változtak és lényegesen különböztek egymástól. Az 1848/49-es forradalom, az 1871-es Párizsi Kommün, az 1905—1907-es. majd pedig az 1917-es oroszországi forradalmak — hogy csak a legkimagaslóbb eseményeket említsük — a társadalmi helyzet és a politikai erőviszonyok újabb és újabb tudományos elemzését s az erre alapított politikai irányvonal meghatározását követelték meg. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a Kommunista Internacionálé VII. kongresszusa hasonló jelentőségű fordulat végrehajtását vállalta a kommunista világmozgalomban, mint amilyent az említett
